121819. lajstromszámú szabadalom • Kétoldalról és a retesz kétszeri kitolásával zárható ajtózár kettősszakálú kulccsal
Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121819. SZÁM. VIII/d. OSZTÁLY. — JE. 3263. ALAPSZÁM. Hátoldalról és a retesz kétszeri kitolásával zárható ajtózár kettó'sszakállú kulccsal. „Elzett" Vasárugyár Részvénytársaság: cég-, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi május hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1938. évi február hó 19-ike. Az. ismert rekesztőleime|zes ajtózárak, melyek az ajtó mindkét oldaláról nyithatók és zárhatók, csak kevés változatban voltak szerkeszthetők, mivel a kulcs szaft kállának a nyél irányában mért szélessége csak felerészben volt eltérő fogazáisokkal készíthető. A szakállnak ugyanis a kulcs tengelyére merőleges részarányosnak kellett lennie, hogy a kulcs mindkét oldalról 10 használható legyen. Duplaszakállas kulccsal bíró záraknai ha a reteszt a zárásnál és nyitásnál kétszer lehetett kitolni, illetve visszahúzni, ami az ajtózáraknál leggyakoribb, akkor 15 a két szakáll is egymásnak tükörképe voll, úgyhogy ezeknél sem állt nagyobb rósz© a két szakállnak a változatokhoz rendelkezésre mint egy szakáll szélességének fele. A találmány célja olyan zárat szerkeszteni, amely kettősszakállú kulccsal, kétoldalról és a retesz kétszeri kitolásával zárható, de amelynek kulcsszakálla S em a kulcs tengelyére, sem az erre merőleges 25 irányra nem részarányos, mely tehát több változatban készíthető, mint az ismert zárak. A rajz 1. és 2. ábrája a találmány szerinti zár 30 két példaképem alakját ábrájzolja, a 3. és 4. ábra pedig a kulcs két kiviteli alakjának nézete, az 5. ábra a retesz és a 6. ábra egy részlet nézete. A zárnak az 1. ábra szerinti kiviteli alakjánál az (1) tokban a (2) retesz ide oda mozgatható. A retesz vezetésére a tok 20 35 hátsó (14) falán, melyet vízszintes sávozás jelez, két (3, 4) pecek vau megerősítve, melyek a retesz egy-egy (5, 6) haisítékán 40» mennek keresztül. A (2) reteszen megerősített két (7, 8) csapra a (9, 10) rekesztőlemezcsoportok vannak fölhelyezve. Mindegyik re*esztőlemezzel egy (11) rugó függ össze és a rugók a (2) reteszen megerősí- 45, tett (12), illetve (13) peckekhez támaszkodva a rekesztőlem ezeket a (3), illetve (4) peckekhez szorítják, vagyis a rajzon a (9) lemezeket lefelé ós a (10) lemezeket fölfelé nyomják. A rekeszt vezető (3, 4) 50. peckek tehát egyúttal a rekesztőlemezek vezető, illetve rögzítő peckei. A kulcsszakáll a reteszt ismert módon a (15, 16) felületeire gyakorolt nyomás révén mozgatja, és pedig úgy, hogy zárásnál a kulcs 55, első félfordulatánál az egyik (15) és a második félfordulatnál az egyik (16) felületre hat, nyitásnál pedig először a (16) felületre és másodszor a (15) felületre. Azáltal, hogy a rekesztőlemezek magán QQ> a reteszen vannak ágyazva és így a retesszel együtt mozognak előre és vissza, a két kulcsiszakáll a rekesztőleimezek különböző részeire hat és így a két szakáll fog ázás a 'különböző lehet. Ha ugyanis a 65. kulcs első félfordulatánál a rekesztőlemezek fölső csoportját az (a) szakáll az (A) helyen, az alsó csoportot pedig a (b) szakáll a (B) helyen emeli, akkor e retesz második kitolásánál a fölső rekesztőleme- 7QJ zekkel a (b) szakáll működik együtt, de az előbbitől eltérő (B') működési ponton és az alsó rekesztőkkel az (a) szakáll az (A') ponton. Nagyon könnyű tehát a rekesztő-
