121818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyérmagvak kezelésére

Megjelent 1939. évi november Jió 2-án. MAGYAß KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121818. SZÁM. X/Í. OSZTÁLY. — I). 5091. ALAPSZÁM. Eljárás kenyérmagvak kezelésére. Dienst Karl mérnök, Hildesheim (Németország). A bejelentés napja 1938. évi június hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 25-ike. Ismerünk olyan eljárást kenyérmagvak őrölhetőségének és siitlietősógének megjavítására, mely szériáit a süthetőség megkönnyítése végett természetes szárazságú B gabonából indulnák ki, azt nyitott tartányban, tehát légköri nyomáson több órán át 60—65 C°-ú hőkezelésnek vetik alá (ami nem vezet a gabona voltaképeni szárítására), azután a gabonát mossák és áz-10 tat jak, ezt követőiéig pedig megismételt hő- és meleglevegőkezeléssel őrlés-nedvessé s ezzel őröihetővé teszik. Az új eljárás abban áll, hogy a gabonát először fölös nedvességgel — mely az őrlő lési nedvtartalmat több százalékkal meghaladhatja — megduzzadásig foltöltjük és csak azután vetjük alá vákuumban, nagyobb, 40—65 C°-ú (célszerűen 45—60 C°-ű) melegítésnek, -hogy a fölös nedvességet, 20 nuég a magok belsejéből is, kivonjuk. Az alkalmazandó pontos hőmérsékletet, valamint a hőmérséklet behatásának időtartamát és az ennél felhasznált melegmenynyiségeti mely a síkérrészecskéknek a ke-25 ményítőszeímcsékhezi való különböző aránya szerint minden gabonafajtára különböző, rendszerint próbaelőkészítéssel deríthetjük ki és azt úgy állapítjuk meg, hogy az alkalmazott, vagyis felhasznált 30 melegmennyiséget, mint a hozzááramló és elvezetett fűtőközeg melegtartalma közötti különbözetet mérjük s ennek eredményét használjuk fel a normális munkamenetnél. 35 Az új eljárás gazdaságosabb az, ismert eljárásnál, mert csak egyszeri hőkezelést kivan, tehát kisebb a növesztéséig. A fölös nedvességgel duzzadásig menő feltöltés és a felvett nedvességnek nagy hőmérsékleten, vákuum alatt való elvo- ^ iiása következtében az összes sikérrészek és keményítőszeniesék, valamennyi mag beléig terjedőiéig, jobban ós gyorsabban* befolyásoltatnak, mint ahogyan az természetes szárazságú gabonának az ismeretes 45 eljárással légköri nyomáson való kezelésével bekövetkezik, minthogy a vízdúsabb mag főleg vákuum alatt jobban felveszi a meleget és flsövetkezésképen a magasabb hőmérsékleteknél előidézett elváltozások 59 minden egyes magban annak béléig terjedői eg, sokkal egyenletesebben mennek végbe, mint eddig. Ugyanez áll az ismeretes, légköri nyomásion dolgozó előkészítőkben való kezelés esetére is. 55 A találmány alkalmazásának egy további előnye az, hogy a gabona egyszeri kezelés után minden további nélkül őrlőképes, tehát egy munkaimenetet s ezzel pénzt és munkaerőt takarítunk meg. 60 Az ismertetett eljárás foganatosításához legalkalmasabb olyan függélyesen álló, csurgató szárítóként kialakított vákuumszárító, mely egy felső adagolótartányból, egy alatta elrendezett fűtött vakuumtar- 65 lányból és egy, ez alatti kivezetőtartányból áll. A szárító középső része, nevezetesen a fűtött valknumtartány folytonos szárítás elérésére három, egy és ugyanazon tar- 70 lányban elhelyezett rekeszre van osztva és pedig: 1. egy felső, a kezeletlen anyagot tartalmazó készletfelvevő-rekeszre; 2. egy középső rekeszre, mely tulajdon- 75 képeni elgőzösítőként szerepel; ebből egy