121757. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzett beton és eljárás előállítására
Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI %&„_,.. SZABADALMI BffiOSAG SZABADALMI LEIRAS 121757. SZÁM. VIII/a. OSZTÁLY. — H. 10328. ALAPSZÁM. Fegyverzett beton és eljárás előállítására. Hoyer Ewald mérnök, Berlin-Halensee (Németország). A bejelentés napja 1938. évi április hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 28-ika. A közönséges vasbeton hajlítási, illetőleg húzási szilái dsága és rugalmassága tudvalevőkg igen csekély, ezenfelül a vas fogyaszt ás aiánykg nagy. Mígkísé-5 reit ék a vas bei on szilárdsági iukjdcnságaiiif k oly módon való javítását, hegy a vasfegyverzeíet a beton mcgkt rrén\edéséig eieícszültség alatt tartották, amikőris újabb javaslatok élteimében egye-10 nesvonalú vasrudakat alkalmazlak és ezeket 40—60 kg/mm2 előfeszültségnek tették ki. Ha a va sbetéteknok ilyen előfeszítésével a betonban, meghatározott nyomási elcfeszülts éget el is éllek, mind-15 amellett a vas beten kintit tulajdonságai nem változtak lénye ge sen és a vasfegye s ztás sem csökkent jelentős mértékben. Az ilyen előfeszített luda k, me Iyeknekarárylag nagy húzóerőket kell a betonra át-20 vinniök, a vas és a beton között sem létesítenek kellő összeköttetést. Az összekötés elégtelensége arra verethető vissza, hogy a vasrudak viszonylag kis felületűek és hogy ezenfelül a rudak, dinamikai igéxy-25 bevételkor, önrezgéseik következtében, a betonban meglazulnak. A vasrudaknak ez a betonhoz való csekély tapadási szilárdsága szükségessé tette, hegy a rudakat a betonban külön, főképen véghor-30 gonyzásokkal horgonyozzák le. Előfeszített fegyverzetű betondí rabok tehát, a lehergonyzásekra való tekintette], mindig csak meghatározott hosszúságban állíthatók elő. Ez a korlátozás már abból a 35 körülményből is adódik, hogy a fegyverzet hz alkalmazott vasrudak csak korlátozott hosszúságban állnak rendelkezésre. Hosszabb tartók vagy máseffélék készítésére a vasrudakat, megfelelő hoszszúságú fegyverzet előállítása céljából, 40 egymáshoz kell hegeszteni vagy illeszteni. Még ha a fegyverzethez, mint fent említettük, nagyobb szilárdságú minőségi acélokat alkalmaznak is, akkor sem lehet, az. alábbi bizonyítás értelmében, a beton- 45 ban jelentékeny előfeszültségeket elérni, mert a beton rugalmas duzzadása, illetőleg apadás és húzás folytán a feszültség a fegyverzet rúdjaiban nagv mértékben csökken. Miután Eb=14Ö00O kg/cm 2 50 esetén a betonban csak legfeljebb 150 kg/ern2 -t kitevő nyomási előfeszültségek érhetők el, a beton nyomási szilárdsága, mely sokkal nagyobb előfeszültséget engedne meg, csak igen rosszul hasz- 55 nálható ki. A találmány szerinti eljárás a fenx ismertetett előállítási eljárástól qbban különbözik, hogy vékony, pl. 0,5—2 mm átmérőjű és igen nagy, kb. 30.0CO kg/cm2 60 értékig menő szakítási szilárdságú, nagy mértékben nemesített acéldrótokat alkalmazunk és ezeket a beton megkeményedéséig a későbbi húzási igénybevételnek körülbelül megfelelő, igen nagy elő- 65 feszültségen tartjuk. Ezek a nemesített, széndús acéldrótok, melyeket e vastagságban, tudvalevőleg, húzással állítanak elő, rendkívül nagy mértékű szakítási szilárdásguk mellett 70 igen kemények és szaka dád nyúlásuk csak 2—5%. Olyan acéldrótokról van szó, mint amilyeneket pl. zengorahúrok és drótkötelek előállítására alkalmaznak, a drótok a jelen esetben, termesze- 75 tesen, nyers állapotban, azaz csiszolat-