121755. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronoptikai rendszerek létesített képek mélységének élesbítésére
Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEIRAS 121.755. SZÁM. VII/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — F. 8472. ALAPSZÁM. Berendezés elektronoptikai rendszerekkel létesített képek mélységének élesbítésére. Fernseh Akt.-Ges. cég", Bertin-Zehlendorfban. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 6-ika. Katódsugár-rezgéskeltők, Braun-féle csövek vagy távolbalátási adó- és vevőcsövek üzeménél a jó fénykihasználás érdekében a világítóernyőit fémlemezre viszik fel és 5 a fluoreszkáló foltot ugyanarról az oldalról figyelik meg, amelyen a katódsugár beesik. Ennek az elrendezésnek előnye, hogy a foszfornak meghatározott a potenciálja és. hogy ez fényínyereséggel jár, továbbá 10 az, hogy az ernyő vastagsága többé már nem annyira, döntő, mint azoknál a csöveknél, amelyeknél a fluoreszkáló fény magám az ernyőin hatol át, harmadik előnye pedig az, hogy a világítóemyiő áram-15 egyenlegét már nem csupán a szekundérelektronkibocsátás szabja meg. Hátránya azonban ezeknek az. ernyőiknek az, hogy a katódsugár tengelyéhez viszonyítva mintegy 45 foknyi szög alatt kell azokat besze-20 relni, hogy a fény a katódsugárcsőből az elektrcdrendszerhez képest oldalt lépjen ki. Ennek ugyanis az a következménye, hogy a katódsugárnak eltérített állapotban az elektronoptikai főlencse és a világító-25 ernyő között különböző hosszúságú útszakaszokat kell megtennie, úgyhogy az elektronoptikai rendszernek rendkívül nagy mélyélességűnek kell lennie, hogy a követelményeknek eleget tegyen (1. 30 ábra). Az 1. ábra a sugármenetet különböző eltérítéseknél mutatja. Az (1) katódából kiinduló elektronokat a (2) síkban fekvő lencse nyalábbá foglalja és e sugarak el-35 terítetlen állapotban a ferde helyzetű (4) ernyőin, a (3) pontban egyesülnek. Ha a sugarat felfelé eltérítjük, akkor az elektrónok az (5) pontban egyesülnek és az ernyőin (6) nagyobb átmérőjű szóírási ellipszis keletkezik. Ha a sugarat lefelé té- ío ritjük el, akkor (7) szórási ellipszis, keletkezik. Az egyetlen eddig ismert olyan elektronoptikai rendszer, amelynek mély élessége megfelel a követelményeknek, a gázkoncentrációis, fonalalakú sugár és va- Í& lóban eddig ferde világító ernyőket csupán gázkoncentrációis csövekben alkalmaztak. Úgynevezett nyugvó elektronoptikával felszerelt nagyvákuum csövekben az elektronoptikai mélyélessége nem elegendő 50 ahoz, hogy ferde világítóernyőlket alkalmazzunk. Fiaként mágneses eltérítésű csövekben a nyílásszögek annyira nagyok lesznek, hogy az elektronoptika mélyélessége elméletileg nagyon kis értékre csök- ->5 ken. A nagyvákuum csöveknél egyetlen ismeretessé vált módszer az elektronoptika tűrőképességének modulálása, úgyhogy az eltérítési szögtől függően az elektrónop- ßo tikai lencse változtatja tűrőképességét és mindig olyan értékű, hogy a ferde világító ernyő minden helyén az elektrónforrás éles képe keletkezik. De mindig és főként 40.000—80.000 V feszültségű, nagy- 65 teljesítményű csöveknél a gyújtópontbatereléshez szükséges ampertekercselések már olyan nagyszámúak (2000—3000 ampertekercselés), hogy a gyújtópontba terelő mező modulálása műszakilag keresz- 70 tülvihetetlen. Oly esetiekben azonban, ahol nagy költséggel az elektronoptika oldalán a világítóernyőn világos képeket akarnak kapni,
