121736. lajstromszámú szabadalom • Villamos katódos ködfénykisütőcső, melynek kettőnél több elektródája van

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. HA STAB KIRÁLYI #C91I SZABADALMI MRŐSlö SZABADALMI LEÍRÁS 131736. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — T. 6248. ALAPSZÁM. Villamos katódos ködfénykisütó'cső, melynek kettőnél több elektródája van. Pateiit-Treuliand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. t>. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 25-ike. Villamos katódos ködfónykisütőcsöveknél melyeknek kettőnél több elektródájuk: és több, egyimásmögé1

iktatott kisülési pályájuk van, abban az esetben, ha az elok-5 tródák vagy azok szélei nincsenek tömi tőén az edénybe illesztve1

vagy egymástól elszigetelve, az a veszély forog fenn, hogy a kisülés nem elektródától elektródáig, hanem az edény fala és az elektródák között 10 egy vagy több kisülési pálya rövidrezárása közben fejlődik ki. Minthogy a lámpák tömeggyártásakor elkerülhetetlenül különböző edénykészimjéretek1

következtében az elektródáknak az edényekbe tör-15 ténő hézagmentes beillesztése nehézséggel jár, villamos átütés, illetőiéig a kisülési pályák nein) kívánt rövidzárlatának elkerülése végett az, elektródák vagy azok kiálló szélei és a belső edényfal között alkal-30 máztak mjár csilláiniból készült gyűrűalakú betéteiket, amjelyefc egyúttal az elektródákat az edény belső falán megtámasztják. Ilymódon kiképezett katódos ködfénykisütőcsövefc esetén azonban a csőnek az 25 elektródák és az üvegfal gázmcntes-ítéséhez szükséges 400—500 C°-ra történő hevítése eddigelé jelentős gyártási selejttel járt és pedig azért, mert a esillámbetótek a lámpa erős hevítésekor ridegek lettek és repedtek 30 és így nemi kívánt villamos átütéseket okoztak. Több pályával kiképezett, villamjoís katódos ködifénykisütőesövek gyártásánál e hátrányt elkerüljük, ha a találmány értelmiéiben az elektródákat vagy 35 azok kiálló széleit, azokat közösein körülvevő, üveg vattából vagy kvarcvattából. készült réteg közbeiktatásával támasztjuk mleg az. edény belső falán. Ily réteg sokkal nagyobb mértékben! hőálló, mint a csill'ámiréteg és pedig különösen akkor, ha íO kvarcvattából van. E réteg ezenkívül a esillámréteggel ellentétben, igen engedékeny, miáltal az elektródák az üvegedényen belül sokkal biztosabban megtámasztottak. Végiül különös előnye az üvegvattá- főből vagy kivarevattából készült megtámasztórétegdk alkalmazásának, hogy azok még nagy hőfokok esetén sem, adnak le gázokat és; hazai gyersanyagokból könnyen előállíthatók. 50-Ha az elektródák megtámasztására kvarevattát alkalmazunk, amint ez különösen nagyteljesítményű lámpák esetén szükséges, úgy az elektródák közötti átütéssel szembon nyert kielégítő biztonság 55, mellett jelentékeny megtakarítást érhetünk el, ha a körülzáró kvarcvattaréteget részben az elektródákat körülfogó, igen hőálló, gázt le nem adó szigetelő anyagokból, például sűrűn zsugorított fémoxidok- 60' ból vagy kerámiai szerkezeti anyagokból készült gyűrűkkel helyettesítjük. A szigetelőanyagból készült gyűrűket az elektródák külső oldalán úgy rendezzük el, hogy azok a kvarcvatta egy részét kiszorítják; 65-A szigetelőanyagból készült gyűrűk célszerűen az -edény belső faláig érnek, úgy hogy azok között önálló, kvarcvattával kitöltött üregek maradnak. A szigetelőanyagból készült gyűrűk az elektródákat 70-egyben az edény falán megtámasztják. A szigetelőanyagból készült gyűrűket to-