121735. lajstromszámú szabadalom • Semlegesító kapcsolás, különösen rövidhullámú adókhoz

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 121735. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — T. 6IS2. ALAPSZÁM. Semlegesítő kapcsolás különösen rövidhullámú adókhoz. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi február hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 5-ike. A találmány rövidhullámú semlegesítő kapcsolás, amelynél az eddig ismert kapcsolások lényeges hátrányait kiküszöböltük. Ismeretes, hogy rács-semlege-5 sítéssel dolgozó oly kapcsolásoknál, amelyeknél a rácskör oly szimmetrikus híddá van kiképezve, amelynek egyik átlójában a vezérlőadó és. másik átlójában a í'őadó van, a főadó a rács-katód szakaszra 10 visszahat éspedig kapacitív feszültségosztás esetén ellencsatolás keletkezik. Ez a visszahatás, amely induktív feszültségosztás esetén visszacsatolólag hat, mint a vezérlőadóból a főadóba vagy fordítva, 15 átmenő teljesítmény jelentkezik. Hasonló jelenségek lépnek fel az anódsemlegesítéssei dolgozó kapcsolásokban, ahol a hídban fellépő feszültségosztás következtében a rács váltófeszültség egy-20 része az anóda-katódszakaszba jut, úgyhogy a híd szabatos kiegyenlítésének ellenére is, a vezérlőadóból a főadóba, vagy fordítva, teljesítmény megy át, aszerint, amint a feszültségosztás kapa-25 citív vagy induktív. Ezeket a legtöbb esetben nemkívánatos jelenségeket a találmány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy a rácsot és a katódát a rácssemlegesítés esetén, illetőleg az anódát 30 és a katódát anódasemlegesítés esetén, hangolható, induktivitásokból és kapacitásokból álló T-tag segélyével azonos potenciálú pontokká tesszük, amely T-tag szára párhuzamos a rács-, illetőleg 35 anódarezgőkörrel és amelynek keresztirányúrésze a rács-, illetőleg anódarezgőkör szimmetria-pontjában van. A rajz a találmány szerinti kapcsolás néhány példakénti kivi'eli alakját tünteti fel. Az la. ábrában rács-semlegesí- 40 téssel dolgozó oly kapcsolást tüntettünk fel, amelyben (R) a cső, (CAG) a rácsanóda-kapacitás, (CN) a semlegesítő-kaparitás és (Cj), valamint (C2

) a rezgőkörkapacitások. (G) a rácspont, (K) a ka- 45 tódapont, (A) az anódapont és (N) a semleges pont. Az (M) és (G) pontok közé van iktatva a bemenőkör. Ezzel a rezgőköirel párhuzamos a találmány értelmében alkalmazott T-tag, amely két (L) 50 induktivitásból és (C) kapacitásból van. Az (L) induktivitások egyidejűleg lehetnek a rezgőkör tekercsei. Ha a (C) kondenzátoit nem alkalmaznók, akkor a rácspontban ellencsatolásos eredőfeszült- 55 ség uralkodnék, amelynek nagyságái a (CAG) és (Cx

) kapacitások határozzák meg. Ez az ellencsalolás (Ci) kapacitás növelésével tetszőlegesen csökkenthető volna, ez azonban rövid és ultrarövidhullámok QQ esetén nem lehetséges. Ha a (C) kapacitást beiktatjuk és úgy hangoljuk be, hogy az árammal ellen! étes értelemben átjáit két lekercsfél párhuzamos kapcsolása, vagyis az —-— élték (ahol (M) a két 65 tekercs közötti elleninduktivitást jelenti), a (C) kapacitással soros rezonanciában van, akkor a főadótól tekintve a (G) és (K) pontok között, illetőleg az (N) és (K) pontok között rövidzárlat van, úgyhogy 70 az ellencsatolás nulla értékű. A T-tag állhat két induktivitásból és egy kapacitásból, amint azt az la. ábrában feltün-