121716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rádióvételi zavarok csökkentésére

Megjelent 1939. évi október hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 121716. SZÁM. VIÍ/.J. OSZTÁLY. — M. 11333. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés rádióvételi zavarok csökkentésére. Meier Karl Heinrich elektromérnök, Zürichben. A bejelentés napja 1938. évi július hó 11-íke. A légköri villamos tünemények, mint pl. amelyek villamos mezők összeomlásából keletkeznek a térben, a részükről befolyásolt nagyfrekvenciás vevőkészülé-5 kékre oly rezgéseket kényszerítenek, amelyeket általában vételi zavaroknak nevezünk. Lineáris, vagyis oly rendszerekben, amelyek hatásos kapacitásai, induktivitásai és ellenállásai függetlenek a bennük 10 működő mezők nagyságától és amelyek valamely nagyfrekvenciás hullám vétele közben külső befolyásoktól nem szenvednek változást, a jelzett villamosmezőösszeomlások mindenkor erős önrezgése-15 ket idéznek elő. Az ilyen önrezgéseknek, főként valamely rezgőkörben való, keletkezése könnyen megmagyarázható. Az ilyen körben u. i., amely induktivitást és kapacitást tartalmaz, a hirtelen fel-20 lépő és rövid ideig tartó feszültséglökés feltölti a rezgőkör kapacitását. E kapacitás, a hozzákapcsolt induktivitáson át, rezgésekben sül ki, mégpedig oly hosszú időköz alatt, míg a körben mutatkozó 25 veszteségek elfogyasztják a felhalmozódott villamosságmennyiséget. Az energiajáték igen egyszerűvé válik elenyésző csekély ellenállás esetén, mikor is az energiaáttevés az energiának, a konden-30 zátor és a tekercs közötti, folytatólagos ingadozására korlátozódik. Midőn ily rezgőköröket négysarkú rendszerekké, mint pl. szalagszűrőkké csatolunk, akkor e körök, kölcsönös csa-35 tolásaik folytán, oly kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, hogy az egyik korbeli áram a másikban gerjeszt áramot. Kikényszerített, mondjuk az elsődleges kör részéről, esetleg valamely váltakozó áramú rezgéskeltő révén, a másodlagos 40 körre átszármaztatott rezgések esetén, mindkét körben csupán a gerjesztőkor rezgései uralkodnak, azonban egymásután két frekvencia állítható be, mégpedig az ú. n. rezonáns frekvenciák. Ha 45 azonban a gerjesztőkör szabad, csillapított rezgéseket vezet, akkor mindkét körben két, különböző frekvenciájú rezgés keletkezik, mégpedig az ú. n. csatolt frekvenciák, illetve csatolt rezgések, ame- 50 lyek egyidejűleg létesülnek egymás mellett és amelyeket a rezonanciafrekvenciák fednek. Minthogy a szabad, csillapított rezgések keltette csatolt frekvenciák, ily körül- 55 menyek között, annál későbben halkulnak el, minél kisebbek e körök veszteségei, vagy pedig minél nagyobb azok villamos tárolóképessége, ennek a vevőkészülékre háruló és a hangolokörök 60 viselkedésétől függő zavarkeltésnek annál kisebbé kell válnia, minél kisebbek lesznek a rezgőkörök kapacitásainak ét, induktivitásainak értékei. Minthogy rezgőkörök villamos tároló- 65 képessége a kapacitás és induktivitás csökkenése esetén szintén csökken, a valamely vevőtelepet veszélyeztető légköri zavarkeltés a hullámhossz növekedése esetén fokozódik, hiszen ekkor a 70 kapacitásnak és induktivitásnak ugyancsak fokozódnia kell, hogy az illető hullámhosszhoz igazodó rezonanciát érjünk el. Ez pedig egyértelmű azzal, hogy Í: gerjesztett csatolórezgések csupán hos^- 75 szabb idő alatt halkulhatnak el.