121685. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó

Megjelent 1939. évi október hó 2-án. MAGYAR KIEALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121685. SZÁM. VH/d. OSZTÁLY. — JE. 3319. ALAPSZÁM. Elektronsokszorozó. Allg-emeine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin, mint a Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin, jog-utódja. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1937.évi szeptember hó 27-ike. Az elektronsokszorozóknál eddig lehetőleg szekunderemisszióképességű elektródák alkalmazására törekedtek. Előnyben részesítették ezüstoxid-ezüst alapon 5 céziumfelülettel ellátott elektiódákat. Az effajta felületű elektródákkal a beeső piimérelektronokkal maximálisan 10—11 szekunderelektront lehet kiváltani. Eme összetett felületű, nagymérték-10 ben érzékeny elektródáknak azonban az a nagy hátrányuk, hogy egyéb tekintetben is igen érzékenyek. Rendkívül nehezen lehet egymáshoz viszonyítva egyenletes elektródákat előállítani. A szekun-15 deremisszióképesség ugyanis igen nagymértékben függ az előkezeléstől, mindenekelőtt az oxidálástól és a cézium rétegvastagságától. Eme rétegeknek további és lényeges 20 hátránya abban van, hogy a hőmérséklettel szemben igen érzékenyek. Ezt nem úgy kell érteni, hogy a hőmérséklet magát a szekunderemissziót változtatja, hanem már 150—200 C°, aránylag alacsony 25 hőmérsékleten, a réteg összetétele megváltozik és a kibocsájtás így jön a hőmérséklettől függőségbe. Eme hőmérsékleten a cézium ugyanis, már említésre méltó mértékben párolog, úgyhogy olyan 30 elektróda, mely üzem közben ilyen hőmérsékletre kerül, a céziumrétegét fokozatosan elveszti és ezáltal érzékenysége rendkívüli mértekben csökken. Az ilymódon összetett felületek ennélfogva csak 35 csekély teljesítményekre alkalmasak. Az effajta elektronsokszorozókkal elérhető erősítéseket tehát nem használhatjuk ki teljes mértékben. Elektronsokszorozó ütközőelektródáiként tiszta fémeket már ajánlottak. Ha 40 alkalmas fémet, pl. beriíiumot használunk, az üzemi hőmérsékletet igen magasra emelhetjük anélkül, hogy a szekunderemisszióképesség kárt szenvedne. Effajta tiszta fémből való rétegeknek a tö sokszorozó tényezője azonban az összetett rétegekkel szemben igen kicsi és (2) és (5) között fekszik. A találmány értelmében a kétféle felületnek előnyeit egyetlenegy sokszorozó- 50 ban egyesítjük, amennyiben a sokszorozó kezdő fokozatait, melynél számottevő teljesítmény nem lép fel, nagymértékben érzékeny, összetett rétegekből állítjuk elő, míg a kimenő elektródákat ter- 55 mikusan negymértékben terhelhető tiszta fémekből állítjuk elő. 12—14 fokozat használata mellett nehézség nélkül tudunk lC7-szeres erősítést elérni. Az ilyen erősítés majdnem valamennyi célnak 60 megfelel, továbbá a zavar háttér miatt azt úgy sem igen lehet sokkal tovább fokozni. A találmány értelmében 14 fokozatos erősítésnél az első 7 vagy 8 fokozathoz nagymértékben érzékeny, össze- 65 tett elektródát, míg a többi fokozathoz tiszta fémes elektródát használunk. A rajz a találmány szerinti elektróda- v rendszer példakénti kivitelét metszetben mutatja. 70