121676. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító robbanómotorokhoz és elgázosítókra szerelhető járulékos készülék

Megjelent 1939. évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121676. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — B. 14339. ALAPSZÁM. Elgázosító robbanómotorokhoz és elgázosítókra szerelhető járulékos készülék. Bernáth Dezső mechanikus, Párkány (Esztergom m.). A bejelentés napja 1939. évi január hó 5-ike. Közönséges üzemben is igen különböző fordulatszámokkal és terhelésekkel járó robbanómotorokhoz, különösen járműmotorokhoz, általában olyan elgázosítókat 5 használnak, amelyek az üzemi viszonyok tág határok közötti változása esetén is önműködőién mindig kellő keverési arányú üzemanyagkeveréket adnak. A gyakorlatban elterjedt fajtájú, azem-10 lített célra való elgázosítók úgyszólván kizárólag olyan fúvókákkal dolgoznak, melyek üzemanyagnyílásának szabad keresztmetszete állandó. Az ilyen állandó keresztmetszetű fúvókákkal felszerelt legegysze-15 rűbb elgázosítók azonban, a kívánt műköidéssel ellentétben, növekvő motorfordulatszámnál folyton dusuló keveréket szolgáltatnának, a mindenkor megkívánt helyes keverési arány önműködő biztosítására te-20 hát az elgázosítót különleges módon kell kialakítani. A szóbanforgó cél elérésének több módja — például pótlevegő önműködő adagolása nagy fordulatszámoknál vagyi pótüzem-25 anyT

ag önműködő adagolása kis fordulatszámoknál — ismeretes. Bármilyen mordot válasszunk, azaz bármilyen használatos rendszerű, állandó keresztmetszetű fúvókás, mindig kellői összetételű keveréket 30 adó elgázosítót használjunk is azonban, az elgázosító szolgáltatta üzemanyagkeverék alap-keverési aránya a fuvókanyílás keresztmetszetének nagyságától függ. Az alap-keverési arányt tehát adott elgázosító-35 nál a fúvóka — illetve többfuvókás elgázosítóknál esetleg fúvókák — nagyságának megválasztása egyértelműen meghatározza. A motor azonban tudvalévően, még ugyanazon üzemanyag használata mellett is, nemcsak egyetlen, hanem többféle össze- 40 tételű üzemanyagkeverékkel is jól működhet. Egy bizonyos keverési arány mellett dolgozik például leggazdaságosabban a motor, vagyis fogyasztja fajlagosan a legkevesebb üzemanyagot, egy dúsabb üzemanyag- 45 keverék adja a legnagyobb motorteljesítményt, míg abban az esetben, ha lehetőleg nagy teljesítményre, de egyúttal lehetőleg gazdaságosabb fogyasztásra is tö' rekedünk, az előző két keverési arány kö- 50 zötti középutat választhatjuk. Változtatni kellene, továbbá a már egyszer beállított keverési arányt például akkor, ha a motor környezetének hőmérsékletviszonyai változnak, vagy ha a beszívott levegő sűrű- 55 sége változik, ami elsősorban a különféle magasságokban dolgozó motoroknál, tehát például a repülőgépmotoroiknál fordul elő. Különösen fontos ezenkívül az alap-keverési arány változtatása más fajsúlyú, ösz- 60 szetételű vagy viszkozitású tüzelőianyagra való áttérés esetén. ? Az előbbiek értelmében tehát gyakran és több okból felmerülhet az alap-keverési arány üzemközben való változtatásánaki 65 szükségessége. Minthogy azonban e keverési arány változtatását a használatos állandó keresztmetszetű fúvókás elgázosítók-t nál eddig a fúvóka, illetve fúvókák kisze*-relése útján kellett végezni, ami a motor 70 leállítását tette szükségessé és bizonyos szerelési munkát is igényelt, vagyis körülményes és nehézkes volt, a gyakorlatban a tapasztalat szerint általában megeléged-