121633. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa, a lámpakörte felületének egy részét borító tükörfelülettel

Megjelent 1939. évi október hó 2-áu. MAGYAR KIBÁLYI W^HIft SZABADALMI BIRÖSÁR SZABADALMI LEÍRÁS 121633. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. P. 9253. ALAPSZÁM. Villamos izzólámpa, a lámpakörte felületének egy részét borító tükörfelülettel. Prerovsky László izzólámpatefclmikus, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi február hó 10-ike. A találmány a villamos izzólámpák ama csoportjába tartozik, melynél különösen lefelé irányuló egyenletes fényszolgáltatás céljából, a lámpa üreges 5 üvegtestének (körtéjének vagy burájának) egy részét tüköifelület borítja. Itt tükörfelület alatt akár a körte külső felületén, akár annak belső felületén magában véve ismert módon alkalmazott tükio röző fémbevonat-réteg értendő; sőt a tükörfelületről magában véve ismert módon úgy is gondoskodhatunk, hogy a körte külsó palástfelületének egy részére különálló fémgyűrűt húzunk rá, mely a 15 körte külső felületéhez szorosan hozzásimul és melynek belső felülete adja a kívánt tükröző felületet. Az eddigi ilyen, tükrös izzólámpáknak az a súlyos hátrányuk volt, hegy a 20 tükörfelület csak részben verte vissza az izzótestből kiinduló fény-, illetve hősugarakat, egyébként pedig többszörös és erőteljes hősugárzásnak és hővezetésnek oly nagy mértékben volt alávetve, hegy a 25 használatban állandóan aránylag nagy hőfokú volt, a hőhatás folytán megsárgult és más irányban is hátrányosan változott. A tüköifelület már ez okból is csak kis élettartEmú volt. Ezenkívül a 30 tükörfelület, a lámpakörtének egyéb, a világítás szemponljából fontos részeivel együtt megfeketedett és így, mint tükör, csakhamar hasznavehetetlenné vált. A feketedésnek egyik, ismeretes oka az, 35 hogy az izzószál vegyi bomlástermékei a lámpakörte belső felületeié csapódnak és azt nagy mértékben szennyezik. A feketedésnek ezt az okát már eddig is, ú. n. getteranyagok alkalmazásával sikerült kiküszöbölni. A tapasztalat azonban *° azt mutatta, hogy különösen a tükör feketedési jelensége a getteranyagok alkalmazása ellenéje, további a is megmaradt. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a tükör feketedésének egy 45 másik oka is van, nevezetesen az, hogy az izzótest hatására a száltartó üvegpálcának, különösen a pálca nagyobb átmérőjű, lencsealakú végének (pl. ólom-, vagy nátriumtartalmú) üveganyaga, ve- 50 gyiltg szintén átalakul és az ebből eredő bomlási termékek ugyancsak rácsapódnak a tüköifelületre. Ezt a hátrányt az eddigi ilyen lámpákkal szemben, melyeknál a száltartó üvegpálca a lencsealakú 55 végével együtt a lámpatérnek mindig a tüköifelülettel határolt övén belül volt, a találmány szerint olyan (az eddigieknél célszerűen jóval rövidebb) száltEitó pálcával köszöböljük ki, mely a lencsével 60 együtt kívül e;ik az említett övön, még pedig célszerűen teljes egészében a lámpakörte nyakrészében foglalt helyet. így legfeljebb a nyakrész belső felülete kap feketedést, ami gyakorlatilag nem hát- 65 rányos, miután a lámpgköitének a világítás szempontjából számba nem jövő és a tüköifelületen kívül eső részről van szó. Az eddigi tükrös vilkmos izzólámpák 70 másik, említett hátrányát, nevezetesen a tüköifelület túlffgos felmelegedését és sárgulását a találmány szerint úgy kerüljük el, hogy a lámpakörtének tükrös