121633. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa, a lámpakörte felületének egy részét borító tükörfelülettel

Megjelent 1939. évi október hó 2-áu. MAGYAR KIBÁLYI W^HIft SZABADALMI BIRÖSÁR SZABADALMI LEÍRÁS 121633. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. P. 9253. ALAPSZÁM. Villamos izzólámpa, a lámpakörte felületének egy részét borító tükörfelülettel. Prerovsky László izzólámpatefclmikus, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi február hó 10-ike. A találmány a villamos izzólámpák ama csoportjába tartozik, melynél külö­nösen lefelé irányuló egyenletes fény­szolgáltatás céljából, a lámpa üreges 5 üvegtestének (körtéjének vagy burájá­nak) egy részét tüköifelület borítja. Itt tükörfelület alatt akár a körte külső felü­letén, akár annak belső felületén magá­ban véve ismert módon alkalmazott tük­io röző fémbevonat-réteg értendő; sőt a tükörfelületről magában véve ismert mó­don úgy is gondoskodhatunk, hogy a körte külsó palástfelületének egy részére különálló fémgyűrűt húzunk rá, mely a 15 körte külső felületéhez szorosan hozzá­simul és melynek belső felülete adja a kívánt tükröző felületet. Az eddigi ilyen, tükrös izzólámpák­nak az a súlyos hátrányuk volt, hegy a 20 tükörfelület csak részben verte vissza az izzótestből kiinduló fény-, illetve hő­sugarakat, egyébként pedig többszörös és erőteljes hősugárzásnak és hővezetésnek oly nagy mértékben volt alávetve, hegy a 25 használatban állandóan aránylag nagy hőfokú volt, a hőhatás folytán megsár­gult és más irányban is hátrányosan vál­tozott. A tüköifelület már ez okból is csak kis élettartEmú volt. Ezenkívül a 30 tükörfelület, a lámpakörtének egyéb, a világítás szemponljából fontos részeivel együtt megfeketedett és így, mint tükör, csakhamar hasznavehetetlenné vált. A feketedésnek egyik, ismeretes oka az, 35 hogy az izzószál vegyi bomlástermékei a lámpakörte belső felületeié csapódnak és azt nagy mértékben szennyezik. A feketedésnek ezt az okát már eddig is, ú. n. getteranyagok alkalmazásával sike­rült kiküszöbölni. A tapasztalat azonban *° azt mutatta, hogy különösen a tükör feketedési jelensége a getteranyagok al­kalmazása ellenéje, további a is meg­maradt. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a tükör feketedésének egy 45 másik oka is van, nevezetesen az, hogy az izzótest hatására a száltartó üveg­pálcának, különösen a pálca nagyobb átmérőjű, lencsealakú végének (pl. ólom-, vagy nátriumtartalmú) üveganyaga, ve- 50 gyiltg szintén átalakul és az ebből eredő bomlási termékek ugyancsak rácsapód­nak a tüköifelületre. Ezt a hátrányt az eddigi ilyen lámpákkal szemben, melyek­nál a száltartó üvegpálca a lencsealakú 55 végével együtt a lámpatérnek mindig a tüköifelülettel határolt övén belül volt, a találmány szerint olyan (az eddigieknél célszerűen jóval rövidebb) száltEitó pál­cával köszöböljük ki, mely a lencsével 60 együtt kívül e;ik az említett övön, még pedig célszerűen teljes egészében a lámpa­körte nyakrészében foglalt helyet. így legfeljebb a nyakrész belső felülete kap feketedést, ami gyakorlatilag nem hát- 65 rányos, miután a lámpgköitének a vilá­gítás szempontjából számba nem jövő és a tüköifelületen kívül eső részről van szó. Az eddigi tükrös vilkmos izzólámpák 70 másik, említett hátrányát, nevezetesen a tüköifelület túlffgos felmelegedését és sárgulását a találmány szerint úgy kerül­jük el, hogy a lámpakörtének tükrös

Next

/
Oldalképek
Tartalom