121629. lajstromszámú szabadalom • Cseppfolyós égési anyaggal működő szobafűtőkészülék

Megjelent 1939. évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121629. SZÁM. U/h. OSZTÁLY- — M. 111.59. ALAPSZÁM. Cseppfolyós égési anyaggal működő szobafűtőkészülék. Marosi Mózes gryári munkás, Pestszentlőrinc. A bejelentés napja 1937. évi november hó 12-ike. A találmány cseppfolyós égési anyaggal, különösen petróleummal működő szobafűtőtest. Az ilyen fűtőkészülékeknek az az előnyük, hogy miután füstgázok 5 nem keletkeznek (a petróleumlángzóval, mint Bunsen-láingzóval a petróleumgőzök tökéletesen, szagtalanul égethetők el), füstelvezető csőre és kóménycsatornára sincsen szükség, tehát a készülék igy nem jQ lévén helyhez kötve, bármikor, bármely helyiségben gyorsan állítható fel, illetve a körülményekhez képest egyik helyiségből a másikba egyszerűen átvihető. Sőt alkalmaztak már ilyen fajta, futógörgők-15 kel felszerelt fűtőkészüléikeket is, melyeket az egyik helyiségből a másikba egyszerűen; át lehetett gördíteni, aszerint, hagy az adott időpontban melyik helyiségben volt a fűtés kívánatos. 2o Ezeknek a használati előnyöknek ellenére az eddigi ily készülékek még sem feleltek meg a gyakorlati követelményeknek, mert nem voltak gazdaságosak, azaz bizonyos, megfelelő fűtési hőmérséklet 25 eléréséhez aránylag igen nagy volt a petróleumfogyasztásuk és azonkívül a felfűtés igen lassan ment végbe. Ezek a készülékek ugyanis melegvízfűtésre voltak berendezve és a kellő fűtési hőmérséklet 30 elérésóig aránylag igen nagy víztömeget kellett felmelegíteni; ehhez járult még az, hogy a szobalevegő fűtése, tehát a hőkisugárzás szempontjából (az eddigi ily készülékeknél egyszerű szekrény- vagy 35 hengeralakú) víztartálynak egyszerűen a külső határfalai, tehát csak aránylag kis fűtőfelületek jöttek tekintetbe. A nagy melegvíztartály folytán ezek a készülékek továbbá meglehetősen nagy terjedelműek ós .aránylag költségesek is voltak; 4,0 a nagy terjedelem folytán nem lehetett azokat egyszerű felemeléssel hordozni és áthelyezni, hanem tényleg csak gördítéssel lehetett azokat áthelyezni. Mindezeket a hátrányokat a találmány 45 szerint elsősorban úgy küszöböljük ki, hogy nem valamely nagy víztömegnek a szokásos, pl. 70—80 C° hőmérsékletre való felhevítésére, hanem kis víztömegből fejlesztett nagyabb hőfokú közeggel, azaz 50 gőzzel való fűtésére berendezett fűtőtestet alkalmazunk és a gőzfűtőtérnek célszerűen megsokszorosított fűtőfelületeket adunk, amit pl. magában véve ismert módon úgy érünk el, hogy számos-, a gőzfűtő- 55 teret áttörő légcsatornát alkalmazunk. A találmány célszerű megoldási alakja szerint a cseppfolyós égési anyaggal, különösen petróleummal táplált lángzóhioz oly vízgőzfejlesztő csatlakozik, mely a lángzó 60 fölötti teret lámpahenger módjára körülvevő, kettősfalú, aránylag kis átmérőjű s a két fal közötti terével víztartályt, belső üregével pedig a lángteret alkotó ürös testből és az utóbbiból a lángtérbe nyúló 65 gőzfejlesztő csövecskék (forrcsövecskék) nyalábjából áll, mely csövecskék alsó végükön a víztartállyal, felső végükön pedig a gőzifűtőtérrel közlekednek. így gyors-gőzfejlesztőre teszünk mert, mely- 70 lyel aránylag igen kis vízmennyiségből a fűtőtestnek, illetve a helyiségnek igyors felfűtése érhető el. A lecsapódott gőz, az alább leírt módon célszerűen, előmelegítve, a víztartályba önműködően vissza- 75 folyik és az ebből újból és újból fejlesz-