121617. lajstromszámú szabadalom • Közbélés és ebből készült szövetszerű anyag
Megjelent 1939. évi október hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131617. SZÁM. XlV/b. OSZTÁLY. — H. 10230. ALAPSZÁM' Közbélés és ebből készült szövetszerü anyag. Hartstein Jakab textílteclmikus, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 9-ike. A közbélés célja az, hogjr a ruhaszövet és bélés közé helyezve iái ruhafélét melegebbé tegye. A közbélésnek több faja ismeretes, ú. m.: kötött, ú. n. vattelin, szövött, ú. n. 5 kalmük. Ezek azonban fonva és szőve vannak, aránylag drágák, vagy igen silány minőségűek, ezenfelül, minthogy nem tömörek, igen rossz szigetelők, főkép széllel széniben. A másik fajtája az ismeretes 10 köizbélésnek ,a vatta félék. A Vattai lényegében csak kártolt bundáiból áll, azért tartalmjáihoz képest olcsó. Minthogy lazasága amiatt gyenge^ hogy használhatóvá váljék, megkell szilárdítani. Ez vagy enyvezés, 15 vagy pedig mullrétegek közé való ragasztás vagy tüzdeléis útján történik. Végül valamennyi ismeretes, főképpen olcsóbb fajta közbélés igen nagy hátránya, hogy a szálak hullanak, mely szálakból hama-20 rosan a ruha alsó peremén hurkaszerű vastagodás képződik. Mindezen hátrányoktól mentes a találmány szerinti közbélés, mely lényegében szintén vattabundából áll, azzal jellemez-25 ve, hogy az neanezelhető anyaghói készül és annak alsó- és felsőrétege nemezelve van. Készíthető termíészetesen olyan módon is, hogy csak a nemezelendő réteg készül nemezelhető jobb minőségű anyagból, 30 míg a belső réteg, más olcsóbb anyagból. Utóbbi esetben célszerűen a belső olcsóbb anyag is keverhető jobb nemiezielhető anyaggal, hogy a bunda jobban átnemezelődjék. 35 A találmány szerinti közbélés példaképem előállítási módja a következő: Egy 24 méteres, méterenként 400 gr súlyú vég bélésanyag előállításához, melynek összes súlya 9600 gram|m, készítünk 2 drb egyenként 1500 gr súlyú 24 méteres gyapjú te- 40 kercsbundát és 1 drb 6600 gr súlyú ugyancsak 24 méteres keverókanyagból készült tekercsibundát, ez utóbbit a 2 gyapjú -tekercs között, pk a kalap iparban használatos rendszerű sík, vagy hengeres neme- 45= zelőgépcn engedjük át, mely művelettel a bundának kellő szilárdságot adunk. Ez az előállítási mód a ragasztott, vagy tűzdelt vattánál. erősebb, sokkal tetszetősebb és főképen a célnak megfelelőbb árut ered- 50> méinyez. Az így készült közbélés lágy, szálai nem hullanak, tömörsége folytán igen jó, szélúthatlan, szigetelő, mivel gyapjúból készül meleg- és végül alacsony előállítási költ- 55. sége folytán jobb minősége ellenére is olcsó. A 'találmány szerinti közbélés további előnye a ragasztott, vagy tűzdelt vattával szemiben, hogy az akár csak az egyik, 60 akár mindkét oldalán bolyoziható is. Ezráltal könnyű, vastag bélésanyag készíthető a találnijány szerinti m|ódon, mely tulajdonság tudvalevően az egyetlen előnye a drága vattelinnak. (Kötött gyapjú 65 közbélésanyag.) Végül a 'kísértetek folyamján kitűnt, hogy a találmány szerinti nemezeit vattarétegek közé egy olcsó szövetfélét (pl. mjullt) helyezve és azokat összetűzdelve, 70-vagy összenemezelve tartós, meleg szövetet kapunk takarók, légelzárók, stb. céljaira, mely sabVetféle az eddig erre a célra használt szövött, vagy ványolt nemeznél lágyabb, kisebb fajsúlyú és ol- 75 esőbb.
