121591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulozarostok kinyerésére növényi anyagokból

Megjelent 1939. évi október hó 2-án. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121591. SZÁM. IV/h/l. OSZTÁLY. — I\ 9098. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés cellulózarostok kinyerésére növényi anyagokból. Pomilio Corporation Limited cég, London, mint Pomilio Umberto mérnök, római lakós jogutóda. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 6-ika. A találmány eljárás és készülék cellulózarostok kinyerésére növényi anyagokból. A találmány célja egyrészt finom papiros és másrészt kéregpapiros és ehhez 5 hasonló termékek előállítására való cellulózarostok kitermelése. A növényi anyagokban jelenlévő cellulózarostok gyakran fás vagy lignines anyagokba vannak beágyazva, melyek viaszokkal, gyantákkal, 10 pektinnel, nyálkás és fehéxjeszerű anyagokkal vannak inkrusztálva és szervetlen vegyületeket (pl. sziliciumvegyületeket) is tartalmaznak. A növényi részeket a fentemlített anyagoknak a cellulóza-15 rostokból való kioldása végett alkáliákkal és klórral már kezelték. Az alkáliák az inkrusztáló anyagok lényeges részét eltávolítják, míg a klór a lignines vagy fás anyagokkal reagál. A használatos 20 alkálioldat töménysége aránylag nagy volt; annak töménysége 10%-ig vagy még annál nagyobbra is emelkedett és a klórt higítatlan állapotban használták. Az effajta rostokból előállított papíros 25 nyers, kemény és törékeny volt. Ugy találtuk, hogy többek között az a hőmérséklet, melyen a fentemlített alkálikus reakciót foganatosítjuk, a kapott rost fizikai tulajdonságait befolyá-80 solja és hogy a magas hőmérsékleten lefolytatott kezelés a rostokra károsan hat. Ha a rostot pl. 150 C° fölötti hőfokon kezeljük, az a hőmérséklet növekedésével fokozottan nagymértékben szenved. 35 Minthogy a végbemenő reakciók exotermek, könnyen áll elő magas hőmérséklet. A találmány értelmében a növényi anyagokból cellulózarostoknak alkáli és klór kezelésével való kinyerését az jellemzi, hogy az anyagot alkáliával 80-— 40> 150 C° között, majd klórral 65 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten kezeljük és közvetlenül a klórkezelés után az anyagot vízbe merítjük. Mivel a reakciók exotermek, az előálló hőmérséklet többek 45 között a reakció gyorsaságának a lefolyásától és attól függ, hogy a keletkezett hot a reakciós anyag tömege és a reakciós tartály fala mily gyorsan vezeti el. Az alkálikus kezelésnél fellépő 50-reakció sebessége függ az adott mennyiségű anyaghoz felhasznált alkáli mennyiségétől, valamint annak töménységétől. A reakciót lényegileg légköri nyomáson 80—100 C°-on foganatosítjuk, ha 55 nyersanyagként búza, rozs, árpa, rizs vagy egyéb szemes anyagok szalmáit vagy kender-, kukorica-, gyapot-, lenszárakat, vagy pedig sisal, pl. formium, tenax, bagasse-szárait, vagy különböző 60-füveket, mint eszpartofüvet, kócmaradékokat és a textilanyagok feldolgozásánál maradó hulladékanyagokat használunk. Ezeket az anyagokat a továbbiakban szárrészeknek nevezzük. 65 Ha a cellulózarostokat fából vagy egyéb nagy lignin-tartalmú anyagokból nyerjük ki, az alkálireakciót nyomás alatt 100—150 C°-on zárt edényben, a klórreakciót pedig nyitott edényben fo- 70. ganatosítjuk. A találmány szerinti eljárás egyik