121586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémgőzívlámpák előállítására
Megjelent 1939. évi október li ó 3 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^j^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121586. SZÁM. Vll/g'. OSZTÁLY. — I. 3861. ALAPSZÁM. Eljárás fémgőzívlámpák előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég> Újpest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi november hó 13-ika. A találmlány eljárás fémgőzívlámipáik, azaz olyan lámpák előállítására, melyek burája könnyen elpárologtatható egy vagy több fémet, például higanyt, kadmiumot 5 stb. és rendszerint még kis (például 10— 100 mm. Hg.) nyomású nemesgáztöltést tartalmaz és melyekben a láimpa fényét adó ívkisülés többnyire atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt megy végbe. 10 Az ilyen lámpáknak tudvalevőleg rendszerint legalább egyik, szilárd anyagból, például wolframból vagy molibdénből készült elektródája elektronemittáló anyagot foglal magában, mely általában az elek-15 tróda felületén helyet foglaló bevonat alakjában van jelen és például egy vagy több alkáli- vagy földalkálifém oxidja lehet. Ezeket az elektródákat az elektroncsövek izzókatódáinak előállításánál szo-20 ká soshoz hasonló módon úgy szokták készíteni, hogy a fémes elektródafelületet földalkálifémek megfelelő vegyületeivel, például oxidjaival, szilikátjaival vagy leggyakrabban karbonátjaival, például hiá-25 rium- és strontiumkarbonát elegyével vonják be, az így készült elektródát a lámpába szerelik és ott foganatosított megfelelő utókezelés útján aktiválják. Karbonátok esetén ez az utókezelés az elektróda fel-30 hevítését foglalja magában, melynek folyamán a karbonát oxiddlá alakul át. Az ilyen bevonatok a fentemlített utókezelés előtt világos, rendszerint tiszta fehér színűek szoktak lenni. 35 Ismeretes, hogy a fenti alkatú elektródákkal felszerelt lámpák üzeme folyamán az elektródáik környezetében levő burafalrészeken gyakran lép fel időelőtti feketedés, melyet az elektródáról származó, a burafalon lerakódó anyagrészecskék okoz- 40 nak. Wolfrámelektródák esetén e feketedést okozó falbevonat — elemi wolframon kívül — túlnyomórészt wolfrámvegyületekből áll. A találmány szerinti eljárás a fentenilí- 45 tett feketedés csökkentését célozza és lényegileg abban van, hogy az elektródákkal már ellátott lámpát azok utókezelése előtt és/vagy folyamán hidrogénnel vagy hidrogéntartalmú gázzal töltjük meg, vagy 50 benne más módon, például áramló hidrogénnel, hidrogéntartalmú atmoszférát tartunk fenn és az elektródákat, célszerűen az egész lámpa hevítésével együtt vagy annak útján, e hidrogéntartalmú atmo- 55 szférában hevítjük. A hidrogénnek nyomása vagy parciális nyomása a lámpában igen tág határok közt választható, minthogy kísérleteink tanúsága szerint miár igen csekély, például néhány higany- 60 milliméter nyomás is már hatásos lehet, másrészt pedig sikerrel dolgoztunk körülbelül 1 kg/cm2 nyomású hidrogénatmoszférában is. Az adott esetben használandó nyomást, hevítési hőmérsékletet és időtar- 65 tamot célszerűen a szóbanforgó elektróda alkatának figyelembevételével szabjuk meg. Az eljárást például úgy foganatosíthatjuk, hogy az elektródákkal már ellátott 70 lámpát előbb evakuáljuk, azután a kellő nyomású hidrogénnel megtöltve, villamos kályhába helyezzük ós ott 500 C°-ra hevítjük, mikor is a hidrogénatmoszférában levő elektródái is e hőmérsékletre hevül- 75 nek és ennek folytán emittáló bevonattal
