121576. lajstromszámú szabadalom • Elzáró tolattyú

Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131.576. SZÁM. XXI/d. (V/e/l.) OSZTÁLY. — V. 3796. ALAPSZÁM. Elzáró tolattyú. Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 21-ike. A találmány csővezetékekhez való el­záró tolattyú, mely különösen oly csőveze­tékekben alkalmazható előnyösen, ame­lyek a vezeték belsejében, tehát az elzáró 5 szervek tömítő felületein is szennyes le­rakódásokat létesítő közegeket vezetnek. Az ily vezetékekben eddigelé rendszerint oly elzárószerveket alkalmaznak, ame­lyeknek záró felületei kúpfelületek. Az 10 ilyen szerkezet hátránya, hogy záráskor a tömítő felületekre rakódott szenny, pél­dául gázvezetékek esetén kátrány, e felü­letek közé szorul, úgy hogy tömítő zárás rendszerint nem érhető el. ló Ismeretesek oly elzáró tolattyúk is, ame­lyeknél a tömítő felületek egymással pár­huzamos síkokban vannak és a tolattyú kétrészű. E szerkezetek hátránya szintén az, hogy a szenny a tolattyú és az ülőke 20 felületei közé szorul, illetőleg a szerkeze­tek másik csoportjánál az, hogy a tolattyú a csővezetékben uralkodó nyomás hatása alatt csak az egyik oldalon zár. A találmány oly elzáró tolattyúra vo­•2h natkozik, ajmelynek tömítő felületei pár­huzamosan sík felületek, amelynél azon­ban a fent említett hátrányokat kiküszö­böltük. Evégből a tolattyú testét két oly zárótányérból készítettük, amelyeket egy-80 mással csuklós csap köt össze és amelyek egymással szemben rugalmasan vannak kitámasztva. A zárótányérok egyetlen, vagy több, közös tengelyű csukló útján lehetnek 35 egymással összekötve, úgy hogy a tányé­rok a csuklócsapok körül lengethetők. A rugalmas kitámasztás végett a tányérok között egy, vagy több nyomórugót alkal­mazunk. A zárótányérok közötti csuklós kötés lehetővé teszi a tányérok kölcsönös éO elfordulását abban a mértékben, apiely a tömítő felületek pontos felfekvéséhez szükséges, másrészt megakadályozza azt, hogy a tolattyú nyitásakor, avagy zárása­kor az egyik zárótányér a másikkal 45-szemben elmaradjon. A rugók alkalmazá­sának célja viszont az, hogy a tolattyú zárásakor a tányérokat tömítő felületeik­kel a csővégek tömítő felületeire szorít­sák, úgy hogy zárás köziben mindegyik 50' tömítő felületen az azzal szembenálló tö­mítő felület éle csúszik le és az ott lera­kódott szennyet eltávolítja. E 'hatás fo­kozása végett célszerű, ha a tányérokat egymással összekötő csuklók csapjainak 55-a szabványos futó illesztésnél nagyobb, szükség esetén több millimétert kitevő játéka van. A találmány egy példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel, mely ily 60 elzáró tolattyúval felszerelt zárószerke­zet hosszmetszete. Az (1) és (2) csővégek között elrende­zett tolattyúszerkezet lényeges részei a két (3) és (4) zárótányér, melyeknek (5) gí> és (6) tömítőfelületei, a tolattyú zárt helyzetében, az (1) és (2) csővégek egy­mással párhuzamos síkokban elrendezett (7) és (8) tömítő felületeire fekszenek. A tolattyú tányérainak (9) és (10) füleiben 70 (11) csuklócsapot ágyaztunk, mely körül a tányérok mindegyike elfordulhat és

Next

/
Oldalképek
Tartalom