121564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás irányvonalak előállítására

Megjelent 1939. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121564. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 7584. ALAPSZÁM. Eljárás irányvonalak előállítására. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég-, Berliii-Tempelhof. A bejelentés napja 1938. évi június hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 10-ike. Irányvonalak előállítására ismeretesek adóberendezések, melyeknek dipólusa az adóantenna és két reflektorantennájuk van. Utóbbiak az adódipólus két olda-6 Ián, attól egyenlő távolságban vannak elrendezve. A két reflektorantennát váltakozva úgy billentyűzzük, azaz, váltakozva úgy tesszük hatékonnyá vagy hatástalanná, hogy e reflektorok mind-10 egyikének jelei kölcsönösen a másik adásának szüneteibe esnek, azaz, az egyiknél akkor állíttatnak elő, midőn a másik reflektor nem működik. Irányvonalnak a mindkét jel hasonló intenzitású vona[5 lát használjuk. A reflektorok váltakozó tapintásával keletkező két sugárzó diagramm szimmetriás, úgyhogy két irányvonal állíttatik elő, amelyek egymással egyenest 20 alkotnak. Azonban gyakran kívánatos adóberendezéssel olyan irányvonalakat előállítani; melyek egymással egyenest nem alkotnak, hanem egymáshoz képest meg van-55 nak törve. Az irányvonalait ily módon repülőgépek vagy hasonló gépek kívánt menetirányához illeszthetők. A találmány szerint ilyen egymáshoz képest tört irányvonalakat részarányi0 talan sugárzókarakterisztikák előállításával bocsátunk ki. Részar ányta la n s ugár zókarakter isztikákat a legkülönbözőbb módon állíthatunk elő. A berendezés, pl. olyan lehet, !5 hogy az állandóan táplált adódipólus nem a két reflektor között, a középen van elrendezve, úgy mint eddig, hanem az adódipólus és a két reflektor közötti távolságok egyenlőtlenek. Az irányvonalak közötti kívánt szöget azután e távol- 40 ságok változtatásával állítjuk be. Az 1. és 2. ábra az eljárás foganatosítására való berendezés egy-egy példáját vázlatosan tünteti f^l. Az állandóan táplált dipólus (E)-vel 45 és a váltakozva tapintott reflektorok (Rl, R2)-vel vannak jelölve. Az (E) és (Rl) közötti távolság, pl. X/2, míg az (E) és (R2) közötti távolság X/5 — . X a hullámhossz. Ha (Rl) be van kapcsolva, 50 akkor a (Dl) sugárzókarakterisztika állíttatik elő. Ha (R2) van bekapcsolva, akkor a (D2) sugárzókarakterisztika állíttatik elő. Az ilyen módon elért (Ll, L2) irányvonalak a két részaránytalan (Dl, 55 D2) sugárzódiagramm (Pl, P2) metszési pontjain mennek, keresztül. Ha a két reflektor nem működik, az (E) gerjesztőantenna (K) kördiagrammja van jelen. E diagrammot úgy állítjuk, be, hogy 6

o szintén a (Pl, P2) pontokon keresztül fut, hogy recsegésnélküli tapintás biztosíttassék. Egymáshoz képest tört irányvonalak elérésének más módját a 2. ábra tünteti 65 fel és abban áll, hogy hasonlóan, mint eddig, az (E) dipólust, gerjesztőantennának, a két (Rl, R2) reflektor között középen állítjuk fel és a reflektorok hosszát változtatjuk. Az (Rl) reflektor hossza, 70 pl. nagyobb, mint X/2, az (R2) reflektor hossza kisebb mint X/2. Ha (Rl) működik a (Dl) sugárzódiagramm, ha (R2) működik a (D2) sugárzódiagramm keletkezik. Az (Ll, L2) irányvonalak a két 75 sugárzódiagramm (Pl, P2) metszéspont-