121529. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús szivattyú

Megjelent 1939. évi szeptember lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #£MJ| SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121539. SZÁM. XXI/C. OSZTÁLY. — M. 11413. ALAPSZÁM. Dugattyus szivattyú. F. X. Meiller Maschinenfabrik Wag-enfoauanstalt cégr, München. A bejelentés napja 1938. évi október hó 31-ike. A találmány dugattyús szivattyú, melynek hosszirányban lyukasztott fenekű, a szállított folyadéktól átjárt, a hajtóexcenterrel mozgatott, serlegalakú 5 dugattyúja és e dugattyú valamelyik belső felületéhez támaszkodó nyomórugója van a szívólöket részére. Ennél az ismert dugattyús szivattyúnál a nyomórugó csak a dugattyút vezérli, 10 a dugattyúfenekek között fekvő laza golyóként kialakított szívószelepet azonban nem, úgyhogy utóbbi magára van hagyva és így szabálytalanul működik. A szívólöket alatt ugyanis a laza szívó-15 szelep fokozatosan erősödő lassítóerők hatásának van kitéve, melyek a szívócsatorna korai zárását okozzák és így a szelep a töltést még a szívás folyamán fojtja. A szivattyú hengere ezért igen 20 tökéletlenül töltődik, ami a szivattyú teljesítményét erősen csökkenti. A nemvezérelt szívószelep miatt az ilyen dugatytyús szivattyú különösen nagy fordulatszámoknál, illetve mint gyorsjáratú szi-25 vattyú, teljesen csődöt mond. Ezeknél a szivattyúknál a laza szívószelep a dugattyúhoz képest rezgésbe jön és olyan szabálytalanul nyit-zár, hogy a gyorsjáratú szivattyú kifogástalan működését S0 lehetetlenné tevő, elkerülhetetlen zavarok lépnek fel. Mindezek a hátrányok olyan tekintélyesek, hogy ilyenfajta szivattyúkkal nagy teljesítményt nem lehet elérni. 35 A találmány szerint, mely e hátrányokat kiküszöböli, a nyomórugó a szívószelepet állandóan, a dugattyút azonban csak a beáramlás alatt terheli. A mellékelt rajz a találmány szerinti dugattyús szivattyú két változatát példa- 40 képen tünteti fel. Az 1. ábra az első változatnak részben nézete, részben pedig metszete, a 2. ábra A—A vonala szerint. A 2. ábra hozzátartozó metszet az 1. 45 ábra B—B vonala szerint. A 3. és 4. ábra nagyobb léptékű részletetet szemléltet, mégpedig a 4. ábra a második változat egy részletét. (a) a forgattyúház, (b) az excenter- 50 tengely, (c) a szívócsonk és (d) a hajtóexcenterek (1. ábra). A szállítandó folyadék, pl. olaj, a (c) szívócsonkból az (e) csatornákon át az excentertérbe áramlik és ezt teljesen kitölti. Az (f) hengerben 55 hosszirányban eltolható a serlegalakú (g, k) dugattyú, melynek alsó (g) része a (h, i) szívószelepet foglalja magába. A szívószelep (i) tányérja alkotja a dugattyú hajtóoldali fenékfelületét. A dugattyú 60 felső (k) részének bősége nagyobb a szívószelep (h) szárának átmérőjénél. Ekként a dugattyú belső fenékfelületeként működő (m) váll jön létre, mely a (h, i) szívószelep záró helyzet ében a (h) 65 szelepzár (n) homlokfelületénél mélyebben fekszik. A (h, i) szívószelep az (0) nyomórugó hatása alatt áll. E rugó egyfelől a (h) szelepszár rugótányérként ható (n) homlokfelületéhez, másfelől az (f) 70 henger felső végén alkalmazott (p) ütközőhöz fekszik (2. ábra). Az (0) nyomó-