121475. lajstromszámú szabadalom • Árammegszakító, a fényívet kioldó berendezéssel

Megjelent 1939. évi szeptemberfthó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121475. SZÁM. "VlI/g1 . OSZTÁLY. S. 17171. ALAPSZÁM. Árammegszakító, a fényívet kioltó berendezéssel. Szalkay Béla gyáros, Budapest és Peter Bendmann főmérnök, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1937. évi december hó 10-ike. A 647.239. számú német szabadalom árammegszakítót ír le a fényívet áramló nyomólevegővel kioltó berendezéssel, amelynél a kontaktusok megfelelő ellielye-5 zésével és nyomólevegőt a kontaktusokhoz juttató vezetékek megfelelő kialakításával a fényív egyik talppontjára a helytálló gömbalakú kontaktuson fúvóhatás jön létre, úgy hogy ez a talppont a gömbkon-10 taktus felületén kifelé vándorol, a fényív másik talppontját pedig a mozgó gömb­kontaktuson szívóhatás befelé mozgatja. Az utóbbi szívókészülék alkalmazásával történik. Azt találtuk mármost, hogy a 15 szívóhatás meglehetősen nagyifokú, vislzont a kifeléható í'úvóhaíás, amely a, gömb egész felületén hat, azon a helyen, ame­lyen a fényív talppontja éppen a gömbön van, csak megfelelően kisebb erővel hat-20 hat a fényívre. Hogy ezt a hatást lehető­leg erősítsük, a találmány értelmében a helytálló kontaktust nem alakítjuk ki gömbkontaktusként, hanem csak kis gömbsüveget alkalmazunk ós a nyomó-25 levegőt úgy vezetjük, hogy erre a kis süvegre hasson az egész nyomólevegő­aram, ami a talppontot sokkal nagyobb sebességgel készteti kifelévándorlásra. A fúvóhatás további erősítésére a giömb­g0 süveg mindkét oldalát, miként az más be­rendezésekben is szokásos, szigetelő falak­kal látjuk el. Minthogy a mozgó kontaktus a nyomó­levegő bevezetőcsövéből ós az azt körül-35 vevő szívócsőből áll és a nyomócső' az azt körülvevő szívócsőből kinyúlik, úgy hogy a helytálló kontaktusban mélyedést kell készíteni a nyomócső számára, fennforog annak a veszélye, hogy a nyomólevegő­áram a mélyedésben megakad és hatása 40 nem érvényesülhet teljesen. Ezért a gömb­süvegalakú kontaktussal szemben a mozgó irányítót úgy helyezzük el, hogy az, a kontaktusok elkülönülése után a helytálló kontaktusban levő üreg e^lé olymódon fek- 45-szik, hogy a nyomólevegőáram a kívánt irányban, a fényív talppontja felé veze­tődik. Minthogy a találmány szerinti berende­zést lényegileg olyan kapcsolóknál kell 50 alkalmazni, amelyek nyomólevegőáramu­kat maguk létesítik, a kontaktusok elvá­lasztása ismert módon csak bizonyos moz­gási idő ntán következik be, amely alatt az indítványozott módon a helytálló kon- 55-taktus a mozgókontaktust bizonyos út,­darabon követi, hogy ezalatt az idő alatt a hengerben a fúváshoz szükséges nyo­más létrejöjjön. Tehát a fényív keletkezé­sének első pillanatában a nyomó- és szívó- 60-hatás érvényesülhet. A rajz a találmány példaképpeni kivi­teli alakját tünteti fel. Az (a) támaszon a (c) helytálló kontak­tus (b) tartója van, amelyet (d) toldata 65-vezet. Az (e) fúvófalak között a (c) kon­taktussal kapcsolt szarvalakú (f) kontak­tus van, amely a (g) gömbsüvegbe megy át. (h) mozgatható irányítót jelöl, amely bekapcsolt állapotban függőlegesen áll (1. 70 ábra) és az (i) rugó a kikapcsolómozgás folyamán kifelé nyomja. A (c) kontaktu­son (k) rugó van, amely a mozgás első ré­szében a (c) kontaktust a rajta lévő kon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom