121464. lajstromszámú szabadalom • Tömítő massza

Megjelent 1939. évi szeptember iió 15-én. MÉkk, MAGYAi; KIRÁLYI W^Sm SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 121464. SZÁM. IV h/1. (VlII/i., Xl/b.) OSZTÁLY. — M. 11276. ALAPSZÁM. Tömító'massza. Chemische Fabrik Grünau Landshoíí & Meyer Aktieng-esellschaft cég Berlin-Grünau-ban. A bejelentés napja 1938. évi április hó 14-ike. A talalmiány olyan tömítőmassza, mely különösen bármiféle hézagok kitöltésére alkalmas és mely hidegen és melegen egyaránt feldolgozható. Az új massza azon•5 ban egyéb építészeti területeken szükséges hézagtömítéshez, általában ragasztási célokra és mázakhozi is tekintetbe jön mindenütt, ahol igen rugalmas és kiadós masslzálk bitumenes alzatom kívánatosak 10 és alkalmazhatók. Az új tömítő-, illetve ragasztómassza bitumen- vagy kátrány termék éknek, vagy ilyenek elegyeinek olyan, finomrostú, növényi anyaggal való benső keverékéből 15 áll, mely anyagot aprítással vagy őrléssel, valamint mosással ós szárítással kaptunk. Az aprított, illetve őrölt anyag mosásait úgy kell végezni, hogy jelenlevő oldható, kolloidálisan oldható ós kolloidá-20 lisan finom alkatrészeknek legalább tetemes részét eltávolítsuk. Bekeverhető finomrostú, növényi anyagként különösen fából kapott rostanyag szerepelhet, melyet mechanikai aprítás-25 sal, pl. köszörüléssel, továbbá ehhez csatlakozó kimosással, valamint e|zt követő szárítással állítottunk elő. Az egyes esetekben rendelkezésre álló rostanyagoktól függ az, hogy a kimosást, — melyet hi-30 dog vagy meleg vízzel, de olyan feltételek mellett kell végezni, hogy maguk a farostok meg ne legyenek támadva — mily mértékig foganatosítjulk. A kimosás oly miértekig történhetik, hogy a fá-35 ban eredetileg jelenlevő nyálka- és gyantaanyagokat teljesen eltávolítsuk. Ez azonban általánosságban csak akkor ajánlatos, ha a megelőző aprításnál olyan terméket kaptunk, mely csaknem kizárólag aránylag hosszú rostokból áll. Min- 40 den egyéb esetben nem ajánlatos a nyálka- és gyantaanyagok kimosását az említett mértékig végezni, hanem elegendő akkora kimosási fok, hogy a farostanyag a szárításkor már ne ragadjon. Hzt 45 az állapotot a legtöbb fafajtánál már elérjük akkor, ha a fában eredetileg jelen volt nyálkaanyagok 50—75%-át eltávolítottuk. Ha a nyálkaanyagokat az aprított rositanyagból nem teljesen mossuk ki, 50 elkerüljük olyan finom és legfinomabb rostok elvesztését, amelyeknek mint ilyeneknek jelenléte a találmány szerinti masszánál igen kívánatos. Az említett különleges növényi rost- 55 anyagok mellett a tömítő- és ragasztómasszához még egyéb, pl. szervetlen természeti! anyagokat, így mindenekelőtt ásványi rostanyagokat, mint aszbesztet, ásványgyapotot, üveggyapotot • ós ismert 60 töltőanyagokat, így mindenféle ásványliszteket adhatunk. A fent ismertetett fajtájú növényi anyagokat, különösen a fából kapott rostanyagot, könnyen lehet bitumenmasszába 65 bekeverni és az a keverékből még egészen hígfolyós mázmasszának előállításakor sem válik ki. A bitumenes anyag, nevezetesen bitumen, kátrány, szurok, aszfalt, stb. összeke- 79 verése a finomrostú növényi anyagokkal úgy történhetik, hogy először a bitumenes