121408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás o- és p-aminoarilszulfonok előállítására
!\Tegi)elent 1939. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121408. SZÁM. IY/h/2. OSZTÁLY. — F. 8225. ALAPSZÁM. Eljárás o- és p-aminoarilszulfonok előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1937. évi november hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi november hó 28-ika. Ügy találtuk, hogy símalefolyású reakcióval és kitűnő kitermeléssel o- és p-aminoarilszulfonokat kaphatunk, ha halogén arilszulfonokat, melyeknek kép-5 lete: , o-, illetve p-halogén-aril-S02 -R melyben (R) alkil-, aralkil- vagy arilgyököt jelent és melyek még további halogénatomokat és más nemnegatív szub-10 sztituenseket tartalmazhatnak, ammóniákkal, illetve ammoniákot lehasító szerekkel hevítünk. Az így kapott aminoszulfonok közbülső termékként festéket, különösképen azo-15 festékek és gyógyszerek előállítására használhatók fel. A 178224. számú svájci szabadalmi leírás a 2-amino-5-nitro-feniletilszulfon előállítását ammóniáknak a megfelelő 20 2-klórvegyületre való behatásával, ismerteti. Ebben az esetben azonban a cserebomlási reakción semmi említésre méltó nincs, mert tudvalevőleg a halogén mozgékonysága a parahelyzetű nitrocsoport-25 tói függ, miként ez a p-nitranilin-nak p-nitroklórbenzol-ból való, már régóta ismert előállítási módjából kitűnik. Meglepő azonban, hogy a szóban forgó halogénszulfonoknáí, melyeknél hiányzik 30 a mozgékonnyá tevő nitrocsoport, a halogénnek aminocsoporttal való kicserélése mindamellett símalefolyású reakcióban sikerült. Ha oly halogénszulfonokból indulunk 35 ki, melyek több halogénatomot tartalmaznak, akkor az ammóniákkal csak a szulfoncsoporthoz képest orto-, illetve parahelyzetű halogénatom reagál, míg a metahelyzetű halogénatomok teljesen érintetlenek maradnak. Így gyakorlatilag egy- 40 séges reakcióval és kitűnő kitermeléssel halogénaminoszulfonokat kapunk, mely eredmény különösen meglepő. Mivel a fent leírt halogénszulfonokat, halogénbenzolszulfokloridokból kiin- 45 dúlva, ezeket szulfinsavas sóikká átalakítva és utóbbiakat alkilező, aralkilező vagy arilező szerrel reagáltatva, kényelmesen előállíthatjuk, azok a jelen reakció részére könnyen hozzáférhető 50 testeket jelentenek. Az aminoszulfonoknak eddig ismert előállítási menetével szemben, — melynél nitrohalogénbenzolokból kiindulva ezeket diszulfidokká átalakítva, merkaptannáredukálva, majd 55 tioéterré alakítva szulfonokká oxidáljuk és végül a nitrocsoportot aminocso porttá redukáljuk, — jelen eljárás műszaki haladást jelent. 1. Példa. 60 100 rész 3.4-diklorfenil-metil-szulfont mintegy 500 rész 20%-os ammóniákkal keverés mellett 20 óráig 195—200 C°-ra hevítünk. Kihűlése után a reakciósterméket leszivatjuk, hideg vízzel mossuk 65 és szárítjuk. Ily módon 90%-os kitermeléssel 3-klor-4-aminofenil-metilszulfont kapunk, melynek olvadáspontja, butilalkoholból átkristályosítva 195— 196 C°. * 70 Hasonlóképen megkapjuk a 4-klorfenilmetilszulfonból az irodalomban már ismertetett, de körülményes módon előállított 4-aminofenil-metil-szulfont.
