121389. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált fénykéve létesítésére és felhasználására

Megjelent 1939. évi szeptember hó 312-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABAD AMIT BÍRÓSÁG ^SiElliilp" SZABADALMI LEÍRÁS 121389. SZÁM. Vlf/j, OSZTÁLY — 8. 15793. ALAPSZÁM. Berendezés modulált fénykéve létesítésére és felhasználására. Scophony Limited cég, London, mint Jeflree John Henry, Bray-on-Thames-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi március hó 2-ika. Nagybritanniai és északirországi elsőbbsége 1931. évi március hó 3-ika. A találmány berendezés modulált fénykéve létesítésére és felhaszrálására pl. távolbalátáshoz, hangfeljegyzéshez és egyéb rendszerekhez. 5 A találmány azt az ismert elvet hasznosítja, mely szerint, ha nagyfrekvenciás mehanikai hullámokat bocsátunk át optikai rendszer részét alkotó testen, akkor azok általában a testen átvezetett 10 vagy arról visszavert fénykéve hullámfrontjának lassúlásait és gyorsulásait okozzák, mely lassulások és gyorsulások a testben a hullámok által előidézett sűrűsödési és ritkulási öveknek vagy a 15 test változó elmozdulási öveinek felelnek meg. Minthogy ezek az övek a felhasznált hullámhossznak megfelelő szabályos távolságokban vannak egymástól, e jelenség felhasználásával az elhajlási rácsoké-20 hoz hasonló optikai hatásokat valósíthatunk meg. Ennek magyarázata a következő: Az optikából ismeretes, hogy amikor fényt bocsátunk olyan visszaverő vagy 25 áteresztő testből álló elhajlási rácsra, mely testen, sűrűn egymás mellett, barázdákat alakítottunk ki vagy vonalakat húztunk, a fény egy része elhajlik attól az iránytól, amelyben az egész fény 30 haladna, ha nem volnának barázdák, illetve vonalak. Az elhajlított kéve és a rendes irányát megtartó főkévé közti szög nagyságát a fény hullámhossza és a barázdák vagy vonalak sűrűsége szabja 85 meg. Ha mehanikai hullámokat bocsátunk át valamely testen, melyre fény esik, a hullámok éppúgy fényeihaj lító hatást tudnak előidézni, mint az elhajlítórács vonalai vagy barázdái. 40 A találmany mármost a következő jelenségeken alapszik. Minthogy a fény egy része a diffrakciós hatás ioiytán a főkévétöl elhajlik, az utóbbiban megmaradt fénymennyiség az elhajhtott fény 45 mennyiségével csökken. Ha a mehanikai hullámok amplitúdója elég nagy, gyakorlatilag az egész fény elhajolhat es a főkéve ilyenkor gyakorlatilag kialszik. Egy ismert berendezésben, mely fény 50 modulálására ezt az elvet hasznosítja, párhuzamos sugarakból álló fénykévét olyan cellán bocsátanak át, amelynek két szembenfekvő fala fényáteresztő és amely átlátszó folyadékkal van töltve. 55 A cella fenekéhez piezo-elektromos kristályt erősítenek. A kristály egymással szembenfekvő felületeihez nagyfrekvenciás villamos rezgéseket vezetnek, melyeket azokkal a rezgésekkel moduláltak, 60 amelyekkel a fénykévét vezérelni kívánják. A kristály *az utóbbi rezgések ütemében rezgésbe jön és a cella folyadékában megfelelő mehanikai rezgéseket kelt. A folyadékon áthaladó fénykéve elhajlí- 65 tott részre és rendes irányát megtartó központi részre oszlik. A központi kéve fénymennyisége a folyadék mehanikai hullámainak amplitúdójához viszonyítva ellenkező értelemben változik. A fény út- 70