121369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén, különösen bitumenes szén roncsoló hidrogénezésére

Meg-jelent 1989. évi szeptember hó 276-én. MAGYAR KIRÁLY! '^^g^pí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121369. SZÁM. IV,h/l. OSZTÁLY. — //. 10030. ALAPSZÁM. Eljárás szén, különösen bitumenes szén roncsoló hidrogénezésére. N. V. Internationale Hydrogeneeriiigsoctiooien Maatschappij (Interiiatioiial Hydrog-enation Patents Company), liágai cég, mint az International Hydro­genatioii Patents Company Limited cég-, Vaduz, Liechtenstein, utóbbi mint az I. G. Farben ind ustrie Aktieng-esellsehaí't, Frankfurt a/M.-i cég1 , jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi iebruár hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 3-ika. A ialálmány eljárás szén, különösen bi­tumenes szén roncsoló hidrogénezésére. Szenek magashőmérsékletű, nagynyo­mású szabad hidrogént tartalmazó liidro-5 gémező gázokkal való roncsoló hidrogéi­nezését a gyakorlatban általában körül­belül 200 atm. parciális hidrogénnyomás­sal foganatosítják. Javasolták már nagyobb nyomások, pl. 1000 atm-ig terjedő nvomá-10 sok alkalmazását, azonban ilyen nagy nyo­mások az ipari hidrogénező' telepieken nem nyertek alkalmazást. Minthogy nagy karboniumtartalmú szénféleségek, azaz a tiszta szénszubsztanciára (hamu és ned-15 vességmentes szén) számított kb. 82<>/o-nál több karboniumot tartalmazó szénfélesé­gek roncsoló hidrogénezésénél értékes, kü­lönösen folyékony szénhidrogéneknek nagy termelési hányadokkal való előállítása ne-20 hézségekbe ütközött, eddig az volt a gya­korlat, hogy kiindulási anyagokként olyan szeneket használtak, melyeknek százalé­kos karboniumtartalma nem ilyen nagy, ámbár már alkalmazták a gyakorlatban 25 is bizonyos 85"/o karboniumtartalmú sze­neket. Azon munkafeltételek mellett, ame­lyeket a gyakorlatban a fenteimlített kar­boniumban szegényebb szenek feldolgozá­sára alkalmaznak, azaz kb. 200 atm. par-30 ciális hidrogénnyomáson, a karbonium­ban dúsabb szenek a folyékony termékek tekintetében kisebb hozadékot adnak, a gázképződés pedig' emelkedik és a mara­dék olaj aszfalttartaima nagyobb lesz. Meglepő módon mármost azt találtuk, 35. hogy szenek folytonos üzemű roncsoló hid­rogénieizésénél, azaz áramlásban tartott hid­rogénnel és valamely alkalmas . olajjal péppé dörzsölt szénnel való munkamód mellett, minden egyes olyan szénhez, 40 amelynek karboniumtartalma 82<>/o-náI ma­gasabb, tartozik egy 250 atm. feletti olyan parciális hidrogénnyomás, amelyen vagy amely felett körülbelül ugyanazokat az eredményeket kapjuk, mint karboniumr 45 tartalomban szegényebb szeneiknél a szo-> kásos 200 at. körüli nyomás ós a roncsoló hidrogénezés egyéb szokásos feltételeinek alkalmazásakor. E nyomás fölött, egyéb­ként azonos körülmények mellett a nyo- 50 más további emelésével nem érhetünk el további lényeges javulást az értékes folyé­kony szénhidrogének termelési hányadá­ban, míg ha ezen nyomás alatt fekvő nyo­máson dolgozunk, úgy a folyékony szén- 55-hidrogének termelési hányadában tekin­télyes csökkenés következik be, ami gázr alakú szénhidrogének, valamint értékte­len termékek, pl. aszfaltok, képződésének a fokozódásával és a szén alacsonyabb 60< átalakulási fokával jár. Mennél alacso­nyabb az alkalmazott nyomás az optimá­lis nyomásnál, annál nagyobb csökkenést észlelünk a kihozatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom