121368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélból való szerkezeti darabok felületi edzéséhez és fémfürdő az eljáráshoz

Meg-jelent 1 98 9. évi szeptember hó 276 -én. HAS TAR KIBlLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121368. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — G. 8643. ALAPSZÁM. Eljárás acélból való szerkezeti darabok felületi edzéséhez és fémfürdő az eljáráshoz. Bochumer Verein ftir Gusstahlfaforikation Aktiengesellschaft, Bochum. A bejelentés napja 1938. évi május hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 8-ika. Munkadarabok felületi edzését sok eset­ben a felület összetételének diffúzió út­ján való megváltoztatásával szokták be­vezetni. Így történik ez például a cemen-5 tálásnál vagy nitrogén atmoszférában való hevítésnél. Ezek az eljárások azonban kö­rülményesek és hosszadalmasak. Ismere­tes továbbá oly eljárás, melynél a felü­leti edzést aa összetétel mlegvátoztatása 0 nélkül úgy végzik, hogy az acél felületét vágóégőkkel vagy nagyfrekvenciájú in­dukcióval helyileg edzési hőmérsékletre hevítik és ezután lehűtik. Ez utóbbi eljá­rások előnye, hogy egyrészt az edzéshez 5 szükséges idő rövid, másrészt nemesített munkadarab az eljárások szerint úgy edz­hető, hogy csak a felület edződik be, míg a mag szívós és ellenállóképes marad. Hátrányuk azonban, hogy jelentős költ-0 séggel járnak, mert különböző munkada­rabokhoz mindenkor más szer számok, égők vagy villamos fűtőtestek és hűtőfúvókák szükségesek. Ezzel szemben a találmány szerinti el-5 járás abban van, hogy az edzendő része­ket rövid ideig oly fémfürdőbe merítjük, melynek hőmérséklete lényegesen az acél edzési hőmérséklete felett van. A munka­darab felületi rétege e rövid be,merítés 0 közben felveszi a kívánt edzési hőfokot, úgyhogy vízben, olajban vagy levegőn való gyors lehűtés után a kívánt ke­ménységet eléri, mimellett a munka­darab magját a hőkezelés nem befolyá-5 solja. Ismeretes oly eljárás is, amelynél a munkadarabok felületi edzése végett .azok felületi rétegeit erősen hevített ólomifür­dőben oly gyorsan hozzák edzési hőmér­sékletre, hogy a hevítést követő lehűtés- 40 kor csak a felületi réteg edződik, míg a munkadarab magja, minthogy azt nem hevítik edzési hőmérsékletre, változatlan marad. Minthogy azonban az ólomfürdők a számbavehető magas hőfokokon erősen 45 gőzölögnek és oxidáció következtében na­gyon hamar elsalakosodnak, az eljárás gyakorlati kivitele nehézésgekbe ütközik, Ezért az ólomfürdők hőfokát lehetőleg alacsonyan, célszerűen csak kevéssel az 50 acél edzési hőmérséklete felett tartják, hogy e fürdők túlgyors bomlását elkerül­jék. Ez azonban további hátránnyal járt, A hevítőfürdőből a hevítendő munkadarabba időegységenként átmenő meleg csekély 55 volta míia:tt ugyanis a hevítés oly sokáig tartott, hogy a munkadarab magja felé való további melegára,ml ás következté­ben a belső rétegek is majdnem edzési hőmérsékletre hevültek és így a magró- 60 szék szilárdsági tulajdonságai is megvál­toztak, jóllehet azokat nem kellett volna edzeni. E hátrányok miatt ólomfürdők, miint felületi edzéshez való hevítőfürdők a gyakorlatban eddig nem terjedtek: el. 65 Ügy találtuk, hogy az alkalmatlan ólomfürdők helyett oly fémfürdők, me­lyeknek olvadási pontja az acél szokásos edzési hőmérséklete felett van, acélból való munkadarabok felületi edzésére 70 kiválóan alkalmasak. Különösen alkal­masak oly fémfürdők, melyeknek olva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom