121367. lajstromszámú szabadalom • Pótágyas kanapé
Meg-jelent 1989. évi szeptember hó 276-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121367. SZÁM. VIII/c. OSZTÁLY. — F. 8606. ALAPSZÁM. Pótágyas kanapé. Fried Izidor kárpitosmester, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi december hó 29-ike. A 119.797. számú szabadalmam tárgya pótágyas kanapé, melynél a tulajdonképpeni kanapé alatt egy második fekvőhelyet hordozó, lábakon nyugvó, merev vá-5 zas, kihúzható szerkezet helyezkedik el és gondoskodás történik arról, hogy e második, függetlenül is használható fekhely a kaanpé fekhelymagasságával egyenlő magasságba legyen hozhaió. Ez a pótágy-10 vázon hossz tengelye körül átfordítható és átfordított helyzetében rögzíthető sodronybeiéttel történik. Felmerült már most az a kívánság, hogy a kanapé kettős ággyá legyen alakítható 15 úgy, hogy a két fekhely a kanapé szélességi irányában keletkezzék. E követelménynek megfelelő kanapékai eddigelé oly szélességben készítették, hogy a kanapé kétszeres szélessége az ágy kívánt hosszát 20 kiadia. Ebből azonban az a hátrány adódott, hogy a kanapé feleslegesen széles lett és így nem nyújthatott kényelmes ülőhelyet. A találmány oly pótágyas kanapé, mely-25 nél az átfordítható és az átfordítással magasított sodronybetétet mellőzzük és helyette pl. rugalmas falécekből álló, ismert fekvőhelyei alkalmazunk, mely maga a mágasíiasi mozgásban nem vesz részt, ha-30 nem a póiágylábak vannak magasíthatóan kiképezve; azonkívül a kanapé ülőhelye akként van kiképezve, hogy a szükségesnél nem szélesebb kanapéból oly kettős ágy alakítható, mely a megfelelően maga-35 sííott, egyébként különálló pótággyal együtt a kanapé szélességi irányában is kellő méretben kiterjedő kettős ágyat alkot. E célból a kanapé ülőfelületét síneken előremozgatható fakeretre kárpitozzuk és hozzá oly további kárpitozott támlarészt csatla- 40 koztatunk (pl. varrással), mely az ülőfelület előrehúzásakor, a kettős ággyá való alakításnál fej támlarészként szerepel. A pótágy magasítószerkezete a találmány szerint lényegében a pótágy fej- és 45 lábrészén elrendezett egy-egy magasítótag, melyek két véghelyzetet foglalhatnak el és ezekben rögzíthetők. Az egyik véghelyzetben a magasítótag lábszerű nyúlványai felfelé nyúlnak, mikor is a pótágy rendes 50 lábain áll. Ha azonban a magas ítótagot átfordítjuk, annak lefelé irányított, lábszerű nyúlványai túlnyúlnak a pótágy rendes lábain ós ezáltal a pótágy a magasítótagok lábszerű nyúlványain állva, meg- 55 felelő mértékben magasodik. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kanapénak példaképpeni kiviteli alakja látható. Az 1. ábra a kanapé keresztmetszete, a 60 2. ábra ugyancsak keresztmetszet a kanapénak kettős ággyá alakított állapotában. A 3. ábra a pótágyláb oldalnézete x-nyíl1 irányban nézve, nagyobb léptékben, míg a 65 4. ábra a magasi tót ag egy részének oldalnézete, részben metszete, a pótágylábnak pedig hosszmetszete. A találmány szerinti pótágyas kanapé három főrészből áll és pedig az (a) ka- 70 napévázból, (b) pótágyvázból és a magábanvéve ismert és ezért a rajzon fel sem tüntetett ágyneműtartófiókból, mely görgőkön gördülhet, sőt maga is tartalmazhat fekvőhelyet. Az (a) vázon rendezzük el 75 a mozgatható (c) fakeretre kárpitozott (d)
