121322. lajstromszámú szabadalom • Autogén hegesztő és forrasztó eljárás

Megjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121322. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — Gr. 8593. ALAPSZÁM. Autogén hegesztő és forrasztó eljárás. Gerull Hans cég-társtulajdonos, Wien. A bejelentés napja 1938. évi február hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi április hó 17-ike. Üvegedények, pl. izzólámpák, rádiócsövek stb. villamos bevezető huzalainak előállításánál többnyire kettőnél több huzaldarabot, melyek különböző fémekből áll-5 nak és különböző átmérőjűek, tompán kell egymással összehegeszteni, illetve összeforrasztani. Az előállítás autogén automatákon történik, melyek a huzalokat a készlettekercsről lefejtik, a szükséges 10 hosszra levágják, egymáshoz képest a kellő helyzetbe hozzák és végül egymáshoz szorítják. Ezután a hegesztő lángzók a csatlakozási helyek felé billennek, úgyhogy ezeket a hegesztő lángok érik. Ekkor a 15 csatlakozó huzalvégek megömlésig hevülnek. Az egymáshoz szorítás folytán a csatlakozási helyek kissé kiduzzadnak, ami tartós kapcsolatot eredményez. A lángzók hegesztő fúvókáiból folytonosan kiáramlik 20 a lánggá gyújtott gázelegy, mely égési gázból, pl. hidrogénből vagy valamely nem oxidáló acetilén-oxigén-keverókbőü, valamint fűtőgázból, pl. oxigénből áll. Az ily módon létesített kapcsolatoknak azon-25 ban az a hátrányuk, hogy végeredményben nem teljesen homogénnek. Minthogy a hegesztésnek gyorsan kell történnie, fűtőgázfölöslegre van szükség, minek következtében a csatlakozási helyek részben oxidá-80 lódnak vagy revesednek. A láng a revét az ömlesztési csomóik belsejébe is besodorja, úgyhogy bizonyos körülmények között a hegesztett huzalok villamos vezetőképessége erősen csökken és a hegesztési cso-35 mák akkor, amikor a hegesztett huzalokat üvegedényekben használatba vesszük, erősen felhevülnek. Az üvegedények ennek folytán a huzalok beforrasztási helyén elpattannak. A huzalok külső oldalán, a hegesztési helyeken képződő reverá&zecskék 40 is ártalmasak az. eltérő kiterjedési együtthatóik miatt, melyek az üveg kiterjedési együtthatójával nem egyeznek; az elpattanást ez a körülmény is előidézheti. Hasonló hátrányok mutatkoznak az; 45 autogén hegesztés egyéb módszereinél, is, iovábhá a láinchegesztésnél és másutt is, ahol tompán egymáshoz tóit felületeket revementesen kell egymáshoz hegeszteni. Idetartozik az is, hogy a hegesztő láng;- 50 zókat a hegesztés után nyomban le kell billenteni, hogy a fém leolvadását meggátoljuk. Ekkor azonban a hegesztési hely a környező levegő hatása alá kerül, mely ugyancsak oxidál. 55 E hátrányok elkerülésére a találmány szerint az égési gázt a fűtőgázzal csak abban a pillanatban elegyítjük, amelyben a hegesztésnek vagy forrasztásinak végibe kell mennie, ezt megelőzően azonban csu- 60 pán az égési gáz-lángot engedjük a munkadarab összeköiendő helyeire hatni. Ekkénlt a hegesztendő vagy hegesztett helyek azi égési gáz lángjának védő atmoszférájában vannak és így azokat a levegő oxigénje 65 faern támadhatja meg. Az eddigi billentheiő lángzó helyett helytálló lángzót használhatunk, melynek fúvókájából az égési gáz lángja folytonosan kiáramlik és a csatlakozási helyeket beburkolja. A lángzónak 70 olyan szereléke van, mely az alkalmas pillanatban szabaddá teszi a fűtőgáz be-