121298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok gyártásához való anyagok előállítására

Megjelent 1939. évi augusztus hő 16-án. VAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121398. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — L. 6357. ALAPSZÁM. Eljárás műanyagok gyártásához való anyagok előállítására. Dr. Lilienfeld Leoii vegyész, Wien. A bejelentés napja 1932. évi július hó 2-ika. Nagybritanniai elsőbbsége 1931. évi július hó 4-ike. A 357526. sz. és 357551. sz. brit szabadalmaimban műszálaknak vagy más termékeknek az előállítására oly eljárás van leírva, amelynél valamely egy vagy 5 több CSS-csoportot tartalmazó cellulózszármazékra oly reagenst hagyunk behatni, amelynek az a törekvese, hogy egy hídroxil-csoportot tartalmazó vegyülettel úgy reagáljon, hogy egy szerves 10 csoportnak vagy gyöknek a hidroxil hidrogénje helyébe való bevezetését idézze elő. További tanulmány az anyagok egy bizonyos csoportjának a kiválasztásához 15 vezetett, mely a reagensnek fenti meghatározásába esik, amely csoport tagjainak az említett szabadalmi leírásokban leírt eljárásokban való alkalmazása oly műtermékeket produkál, melyek néhány 20 oly jellemző tulajdonsággal bírnak, melyek különböznek azoktól — és egyes esetekben bizonyos műszaki előnyük van azok fölött — melyek akkor hozatnak létre, ha az említett szabadalmakban 2b specifikusan megnevezett több vegyületcsoport tagjait alkalmazzuk. A találmány azon alapszik, hogy műanyagok készítéséhez kiindulási anyagok gyanánt oly termékeket használunk, 30 amelyek cellulózxantátnak egy vagy több alkalmas oly szerves vegyülettel való reagáltatása útján kaphatók, amelyek legalább egy nitrogénatomot tartalmaznak egy szénatomhoz kötve és legalább 35 egy oxigénatomot egy szénatomhoz kötve és legalább egy halogénatomot egy szénatomhoz kötve, aholís ha e három különböző elem mindegyike csak egyszer van meg a molekulában, akkor ezek közül nem több, mint kettő van egy és 40 ugyanazon szénatomhoz kötve, ha pedig e különböző elemekből egy vagy kettő, vagy mindhárom többször mint egyszer van meg a molekulában, akkor ezek között legalább egy nitrogénatom és 45 legalább egy oxigénatom és legalább egy halogénatom van, amelyek oly módon vannak elrendezve, hogy e három különböző atom közül nem több, mint kettő van egy és ugyanazon szénatomhoz kötve, 50 míg a harmadik egy másik szénatomhoz van kötve. E gondolatra alapított rendszeres kísérleteim — amely kísérleteimnél igen tekintélyes számú fentebb említett fajtájú 55 reagenst hoztam viszkózzal érintkezésbe (természetesen anélkül, hogy az összes lehetséges reagensfajták egész birodalmát kimerítettem volna) és az ilymódon kapott termékeket műanyagokká dolgoztam 60 fel — nemcsak azt bizonyították, hogy a gondolat megvalósítható, hanem azt is, hogy az műszakilag, iparilag értékes műanyagokhoz vezet. Amint fentebb előadtam, a találmány 65 abban van, hogy 1. cellulózxantátot, előnyösen oldat alakjában (viszkóz) egy vagy több alkalmas oly szerves vegyülettel hozunk össze, amelyek legalább egy nitrogénatomot 70 tartalmaznak egy szénatomhoz kötve és legalább egy oxigénatomot egy szénatomhoz kötve és legalább egy halogénatomot egy szénatomhoz kötve, aholis,