121242. lajstromszámú szabadalom • Légtárolós Diesel-gép

Megjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI B7RÓ8ÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 4 121242. SZÁM. V/d 2. OSZTÁLY. — L. 7511. ALAPSZÁM. Légtárolós Dieselgép. Lang Franz főmérnök, München. A bejelentés napja 1938. évi február hó 23-ika. Légtárolós Diesel-gépeknél már ismeretes, 'hogy az égési teret a keresztmetszetben különválasztják a lökettértől és az égési teret a hengerfejbe helyezik át. Az égési 5 tér keresztmetszete köralakú vagy kettősköralakú, így pl. az ismert nyolcasalakú, lehet. Az utóbbi alaknál már az iis ismeretes, hogy a befecskendező fúvókát és a légtárolót egymással szemben úgy helye-10 zik el, hogy a kifúvósugarak a körökhöz! képest érintőlegesen torkolnak be és a körökben egymással ellenkező két forgást hoznak létre. A találmány szerinti újszerű kombiná-15 ciónál az égési teret a lökettértől külöiv választjuk, annak zárt, egyszierű, pl. köralakú keresztmetszetet adunk és az égési térben a fúvóka és a tároló egymással szemben fekvő torkolatainak koaxiális 20 vagy közel koaxiális elrendezésével heves, ütközéses örvénylést idézünk elő. Az ilyen különválasztott égési teret továbbá a lökettérhez képest általában excentrikusan helyezzük el és annak felső 25 homlokfelületénél csak egy szelepet alkalh mázunk. A másik szelepnek ennél a megoldásnál elég helye van a hengerfedélben az égési tér melletti, vagy pedig — ha! az égési tér csak egy segédszelepet tar-30 talmaz — mindkét szelep elférhet az égési tér mellett, a hengerfedélben. Kétütemű gépben az elrendezés olyan lehet, hogy az égési tér a lökettér fölött koncentrikusan fekszik és felső felületé-35 nél egy szelepet tartalmaz, mely példaképen az öblítő-, feltöltő- vagy utántöltőlevegő bebocsátására való. Ekkor a dugattyúval vezérelt kibocsátórések a henger alsó löketvégén lehetnek. A bebocsátó és kibocsátó nyílások azonban fordítva is 40 elhelyezhetők oly módon, hogy az égési tér fedelében van a kibocsátó szelep, és a dugattyú a löket alsó végén öblítő- vagy töltőréseket vezérel. | Amint beható kísérletekből kitűnt, a két 45 ismert rendszabály kombinálása sok előnyt nyújt. Az egyik rendszabály a köralakú vagy hasonló, pl. a tojásdad keresztmetszetű, egyszerű égési tér különválasztása; a másik rendszabály pedig a töltet ütkö- 50 zéses örvényeltetése, amit a tárolt levegő központos kifúvásával, az elégés alatt idéznek elő. Minthogy az égési tér keresztmetszetét pl. a nyolcasalakhoz képest lényegesen csökkentjük, az égési tér ma- 55 gassága nagyobb lehet, ugyanakkora, sőt valamivel nagyobb sűrítési fok mellett is. Nem kell többé a dugattyút a hengerfejbe járatni, mint ,a szélesebb égési tereknél, hogy a szükséges sűrítési magasság eléré- 60 sére még teret vegyünk el. A dugattyú feneke egyenes és sík lehet, aminek következtében a dugattyú kisebb súlyú marad és üzem közben kevésbé melegszik' fel. Ha az égési tér felső felületénél csak 65 egy szelep van, úgyhogy ennek elhelyezéséhez a tér egész keresztmetszete rendelkezésre áll, akkor a szelepátmérőt bőségesen nagyra méretezhetjük. Minthogy továbbá az égési tér elég magas, a szelep 70 vezérlési idők és a szeleplöket határait nagyobb szabadsággal választhatjuk meg, mert nem áll fenn többé az a veszély, hjogy a szelep elő- vagy utónyitásnál a dugattyút érinti. Ennek folytán a fojtási 75 veszteségek a szelepnél erősen csökkennek