121234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légmentesen záró edények előállítására

Sletr.ieUMit l'.KÜ). évi augusztus lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS sZAM. VII/d. OSZTÁI.Y. — I. 3770. ALAPSZÁM. <~ Eljárás légmentesen záró edények előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. cég", Újpest A bejelentés napja 1937. évi január hó 22-ike. A találmány eljárás és berendezés légmentesen lezárha'.ó olyan edények, főleg villamoskisüi őcsövek vagy izzólámpák előállítására, melyek fala, pl. burája és/vagy 5 talpa, legalább részben üvegből, kvarcüvegből, vagy hasonló, azaz üvegszerű, anyagból (melyet alantiakban röviden üveg -nek nevezünk) áll, mimellett legalább részben üvegből vagy üvegszerű 10 anyagból való talprészük, melyen árambevezető- és vagy tartószervek, pl. drótok, haladnak át, legalább a burához való hozzáolvasztási helye környezetében körtárcsaálakú és az edény falának egyéb részeil") vei, pl. a bura alsó szájnyílásával, összevagy hozzáolvasztás útján van légzáróan összekötve. Légmentesen záró olyan edények, melyek üvegtalpa tárcsaalakú, már ismere-20 tesek és ismeretesek előállításukra való eljárások és berendezések is, miért is a technika állásának ismertetése szempontjából a szakirodalomra utalunk, megjegyezvén azonban, hogy tárcsaálakú üveg-25 talpaknak üvegbúrákha való beolvasztása is ismeretes, főleg vetítési célokra szánt villamos izzólámpák előállítása céljából!. A fenti ismeretes eljárásoknál mindeddig úgy a tárcsaalakú talp elkészíté-30 sekor, mint annak a fém- vagy üvegburához való hozzáolvasziásakor a? üveganyag felhevítésére a gyakorlatban gázlángokat használtak, mely lángok, vagy forró, de már nem világító égéstermékeik, a szük-85 séges hőmennyiségeket a velük érintkező, általuk nyaldosott, üvegtesiteknek hővezetés útján adták át. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a gyártás ily módon meglehetősen kényes és lassú, mert a gázlángok igen gondos beállítást igényelnek H> ahhoz, hogy az üveg meglágyulása a kellő idaben és mértékben következzék be és még így sem mindig kerülhetők el a gáznyomás, üveganyag, stb. apró változásai okozta zavarok. Azonkívül a gyors felheví- 45 lés okozta repedésveszély folytán ügyelni kel leit arra, hogy az üveg fel hevítése lassan és óvatosan történjék, mi a tömeggyártásnál megkívánt gyártási teljesítmények elérését nem mindig tette lehetővé. 50 Azt találtuk, hogy fenti hátrányokat kiküszöbölhetjük és a korszerű tömeggyártás követelményeinek mindenben megfelelő eljáráshoz juthatunk, ha akár a talpak gyártásához, akár azoknak a légmentesen 55-zárható edények burájához való olvasztásakor, akár mindkét alkalommal, az üvegtestek kellő alakváltozását előidéző, vagy lehetővé tevő meglágyításához szükséges hőmennyiségeknek túlnyomó részét 60-(azaz több, mint felét) vagy előnyösebben azok teljes egészét az illető üvegtesitekkel, vagy, legalább azok egyikével hősugárzás útján közöljük. Ennek az eljárásnak legnagyobb előnye az,, hogy az e célra haszna- 65 latos üveganyagok a hősugarakat többéke vésbbé szelektíven abszorbeálják, miért is hősugárzással egész tömegükben jóval egyenletesebben és gyorsabban hevíthetők fel repedésveszély nélkül és felhevítésük 70" módjia és mérve sokkal jobban szabályozható, mint az eddig használatos hevítés! módszereknél. Az üvegtesték felhevítésére szükséges hősugárzást a találmány Szerinti eljárásnál 75-célszerűen villamos fűtésű kályhával állít-