121225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék profilozott munkadarabok edzésére

Megjelent 1939. évi augusztus h

ó 16-án

. MAGYAK KIEÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121225. SZÁM. XVI tl. OSZTÁLY. •— G. 8610. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék profilozott munkadarabok edzésére. Bocim mer Verein für Gusst ahlfabrikation Aktiengesellschaft, Bochum. A bejelentés napja 1938. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 21-ike. A találmányi eljárás és készülék profilozott munkadarabok edzésére. Profilozott munkadarabok egyenletes edzése lényeges nehézségeket okoz, melyek elsősorban ab-5 ban vannak, hogy a hűtőfolyadékban való hirtelen lehűtéskor a folyadék a munkadarabnak csak a felületét éri és a munkadarab mélyében a hatás csak a .meleg magból fokozatosan kisugárzó hő elvonása 10 közben megy végbe. Ha a profilozott munkadarab méretei olyanok, hogy az egyes felületrészeknek á profilkeresztmetszet súlypontjától való távolságai egymástól lényegesen eltérnek, akkor az eddig is-15 mert edző eljárásokkal csak körülbelül is egyenletes edzés nem érhető el. Ez a hátrány fennáll akkor is, ha az edzőhatásnak csak igen kis mélységbe kell hatolnia, teháL amikor csakis a felületet kívánjuk 20 edzeni és akkor is, ha azt kívánjuk, hogy az edzett réteg lehetőség szerint vastag legyen. Az eddig ismert eljárásoknál a Italában úgy járnak el, hogy az edzendő profilozott 25 munkadarabot kemencében teljesen áthevítik és edzési hőfokra hozzák, majd pedig a felületet, vagy pedig a felületnek csak egyes részeit hűtőközeggel egyenletesen befecskendezik. A hirtelen lehűtés 30 ily módjánál azok a nehézségek jelentkeznek, amelyeket fent már megemlítettünk. A felületen végbemenő edzés foka különböző, aszerint, hogy az edzett felületrésznek a profilkeresztmetszet közép-35 pontjától való távolsága mekkora. Az ezt követő megeresztés, amit például a munkadarabnak kemencében való újbóli felmelegítésével foganatosítunk, szintén nem alkalmas arra, hogy a keménység egyenetlenségeit a kívánt mértékben kiegyenlítse, 40 mert ilymódon a keménységbein fennálló különbségek csak igen kis mértékben kompenzálhatok. Ismeretesek más olyan eljárások is, amelyeknél az, edzést megeresztés követi, azonban ezek sem kielégítőek. 45 Ezeknél az ismert eljárásoknál, a hirtelen lehűtést nem folytatják addig, amíg az edzendő munkadarab át- és áthült, hanem a hirtelen lehűtés folyamatát megszakítják, hogy a keresztmetszet belső magja még 50 aránylag magas hőfokon maradjon. A megeresztés ennél az eljárásnál annak a melegnek a hatása következtéiben megy végbe, amely meleget a még magas hőfokú belső mag kisugároz. Ez a meleg a profil hir- 55 telén lehűtött kerületi részeit lassan ismét a kívánt megeresztési hőfokra melegíti. Ennél az el járásnál is természetesen lényeges szerepet játszik a megeresztés mértéke szempontjából az a távolság, amelyben a 60 megeresztendő felületi részek a belső, még meleg magtól feküsznek. A találmány értelmében gyakorlati kívánalmaknak megfelelő egyenletességei felületi keménység érhető el e szempontból 65 igen nehéz alakú profiloknál is, ha az egész edzendő munkadarab önmagában ismert módon való felhevítése és ezt közvetlenül követő egyenletes hirtelen lehűlése után a profil edzendő részét oly módon 70 eresztjük meg, hogy a megferesztés hatásának intenzitása, az edzendő profil keresztmetszetének súlypontjához legközelebb fekvő felületi részekből kiindulva, egyen-