121201. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűrészfogalakú áramgörbék létesítésére katódsugarak trapézalakú kitérítéséhez

rVTegjelent 1939. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SíABADALMI BIRÓ8Í6 SZABADALMI LEI RAS 121Ü01. SZÁM. //2 /3 Vll/j. OSZTÁLY. — T. 5823. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés fürészifogalaku áramgörbék létesítésére katódsugarak trapézalaku kitéritéséhez. Telefunken Gesellsehaft fftr drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. Pótszabadalom a 117497.1. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1936. évi október hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október ho 28-ika. A villamos képátvitelnél, melyet a következőkben röviden távolbalátásnak nevezünk, úgy az adó-, mint a vevőoldalon sok esetben oly katódsugarakát alkalmaznak, amelyeket az átvitt kép Vízszintes és függőleges koordinátái mentén kitérítenek. Evégből rendszerint ki, térítőmezőket alkalmaznak, melyeknek lefolyása minden egyes képsornál kell, 10 hogy azonos legyen. Ez a követelmény fennáll pl. a közönséges Braun-csőnél, amelyet a távolbalátásnál mint vevőcsövet alkalmaznak, mert a világitóernyő a cső tengelyére merőleges, illetőleg a 15 katódsugár tengelye a világítóernyő közepére merőleges irányú mindaddig, míg a sugár nincs kitérítve és a képsorok természetesen valamennyien egyforma hosszúak kell, hogy legyenek.-20 A törzsszabadalom szeriirt fűrészfogalakú áramot állandó amplitúdóval oly kapcsolással létesítünk, amelyben a ki, téritőcséve többrácsos csővel és egyenáramú forrással zárt áramkört képez és 25 amelynél a kitérítöcséve további, az előbbinél kisebb feszültségű egyenáramú forrással és diódával második zárt áram,M

kört képez. Ha azonban a BrauR-féle cső sík világítóernyője a cső tengelyével 30 hegyesszöget zár be, vagy azért, mert arra a vákuum oldaláról merőleges iránybán. nézünk, vagy azért, mert az ernyő , közepére merőleges irányban a vákuum oldalán a világitóernyő vetítésére való objektív van, úgy már nem dolgozha- 85 tunk valamennyi képsornál a kitérítQ-mező ugyanolyan lefolyásával. Szüksjégeg feltétel ugyanis, hogy a Világítóernyőa az egyes képsorok szintén azonos hosszúd ságúak legyenek, ami azonban csak úgy 40 érhető el, hogy a, katódsugár sorkitéritésénél figyelemmel vagyunk arra, hogy az egyes képsorok a kjtérítőeszközöktől különböző távolságúkban létesülnek. Ha a katódsugarat minden egyes sornál ugyan- 45 azzal a mezővel, tehát'ugyanakkora szög alatt térítenők ki, akkor a Braun-cső kitérítőeszközeihez közelebb fekvő sorok túl rövidek és a messzebb fekvő sorok túl hosszúak volnának. Az így vétt kép 50 tehát ttapézalakú volna. Ennek elkerülése végett szükséges, hogy a kitérítés amplitúdóját sorról sorra úgy változtassuk, hogy a rézsútosan álló világítóernyőn ismét derékszögű négyszög-alakú 55 képfelülétet kapjunk. A kitérítőmező, amely a katódsugarat a sor irányábaii téríti ki, alinál erősebb kell hogy* legyen, minél közelebb fekszik az ernyőnek besugárzott része a cső kitérítőeszközeihez. 60 Más szavakkal ez annyit jelent, hogy á káíódsugár ez esetbeh a Éraun-csŐ tengelyére merőlegesen álló felületen trapézalakú képmezőt írna be, A fent léírt értelemben trapézalakú kitérítésre ezen- 65 kívül J>1. oly katódsugaras képletapogatónál van szükség, amelynél a letapogatott ernyő a letapogató sugár tengelyéhez