121180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrokeményítő stabilizálására
Megjelent 1939. évi augnsztus hó t-én. • MAGYAR KIBÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121180. SZÁM. XIX g. OSZTÁLY. 3108. ALAPSZÁM. Eljárás nitrokeményítő stabilizálására. Nitrokémia Ipartelepek R. T. Budapest. A bejelentés napja 1936. évi május hó 22-ike. A találmány eljárás nitrokeményítő stabilizálására. A nitrálással kapott nyers nitrokeményítőt stabilizálni kell. Ismeretes oly stabi-5 lizálásá eljárás, melynél a nitráló savtól elkülönített nitrokeményítőt vízzel mossák. A mosást hidegen és melegen végzik. Ismeretes olyan eljárás is, ahol a nitrokeményítőt vízzel forralják. A vízzel való 10 kezelésnél gyengén lúgosított közegben is dolgoztak. A nitrokeményítő stabilizálásár hoz alkoholt is használtak, mellyel a nitroikeményítőt főzték. A stabilizálásnak célja, hogy a nyers 15 nitrpkeményítőből a könnyen bomló káros vegyületeket, illetőleg gyököket, pl. kénsavesztereket eltávolítsuk. A stabilizált nitrokeményítőhöz a további feldolgozás során még ú. n. stabilizátorokat is adtaik. 20 így pl. a nitrokeményítőhöz kis mennyiségben pl. 1— 2°/o difenilamint, piridint vagy karbamidszármazékokat, mint pl. szimmetrikus difenilmetilkarbamidot adagoltak. 25 Stabilizátorok alatt olyan vegyületeket értünk, melyek a nitrokeményítő savanyú bomlástermékeit megkötik és így azoknak a további bomlást elősegítő katalizáló hatásukat megszüntetik. A stabilizátorok-30 nak a végtermékben bent kell lenniök, hogy hatásukat kifejthessék. Ezek a stabilizátorok azonban a nitrokeményítőt nem stabilizálják tökéletesen, mert csak a káros vegyületek bomlását lassítják, de a bom-35 lás igazi okát nem szüntetik meg. A találmány szerintii eljárás célja, hogy a nitrokeményítőt a labilis, könnyen bomló vegyületektől messzemenően megszabadítsuk és így nagymértékben stabil nitrokeményítőt állíthassunk elő. 10 A találmány értelmében ezt úgy érjük el, hogy a rufrálás után a nitrálósavtól elkülönített nitrokeményítőt vízben nem oldódó, illetve csak kismértékben oldódó zselatináló anyagokat tartalmazó vízzel, célszerűen meleg vízzel kezeljük. Ezeket a zselatináló anyagokat a továbbiakban stabilizáló anyagoknak nevezzük. Ilyen stabilizáló anyagokkal az egész stabilizálási folyamatot erősen megrövidíthetjük és 50 igen jó, stabil nitrokeményítőt kaphatunk. Stabilizáló anyagokként alkalmazhatunk pl. difenilamint, karbamidszármazéko)kat> mint asszimmetrikus difenilkarbamidot, szimmetrikus dimethilfenilkarbamidot, ni- 55 troglioerint, nitroglikolt, aromás robbanó vegyületeket, mint nitrobenzolt, dinitrobenzolt, észtereket stb. A stabilizáló anyagok kőzött vannak olyanok, melyek egyúttal stabilizátorok is. Ilyen pl. a difenilamini 60 és a fent említett karbamidszármazékok. Viszont pl. a szerves salétromsav-eszterek, illetve nitrotestek, mint a nitroglicertn, nitroglikol, aromás robbanóvegyületek, melyek önmagukban véve nem stabilizáto- 65 rok, eljárásuknál stabilizáló anyagokként igen jól felhasználhatók. Éppen úgy, mint a nitrocelíulózt, a nitrokeményítőt sem használják lőporként vagy robbanóanyagként tiszta állapotban, 70 hanem egyéb anyagokkal keverve készítik ki, melyeket a felhasználási cél szempontjából választanak meg. Épp úgy, mint a nitrocellulóznál, a nitrokeményítőnél is — a termék nitrogéntartalmán kívül — ezek- 75 kel az adalékanyagokkal állítjuk be pl. az