121173. lajstromszámú szabadalom • A szétbontóhoz képest asszinkrón haladó filmek sorugrásos letapogatása
Megjelent 1939. évi augnsztus hó t-én. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121173. SZÁM Vll/j. OSZTÁLY. — L. 7464. ALAPSZÁM. A szétbontóhoz képest asszinkrón haladó filmek sorugrásos letapogatása. Radioaktiengresellscliaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1937. évi december hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 24-ike. A találmány oly távolbalátóberendezésekre vonatkozik, melyeknél egy egyenletesen mozgatott filmet az úgynevezett „összefont sorok módszere" szerint tapo-5 gátunk le, melyeknél tehát a felvett kép egymáshoz képest egy vagy több sorra] áthelyezett, illetőleg eltolt két vagy több részracsból áll. Hae mellett a letapogató fénypont két 10 teljes függőleges mozgást végez, mialatt a film egy teljes képhosszal mozgott tovább, akkor ezalatt két részrácsos kép jött létre. így csinálják ezt az Európában használatos rendszereknél, mimellett 15 a letapogatás oly szinkronmotor segítségével történik, mely 50 periódusú világítási hálózatról van táplálva, míg a film másodpercenként 25 képpel halad tovább. Gyakorlatilag előállhat azonban az az 20 eset is, hogy a hálózati frekvencia és a képfrekvencia nem vág össze egymással. Amerikában pl. a világítási hálózatban másodpercenként 60 periódusú áram van, míg másodpercenként 24 kép van a 25 hangosfilmszalag rendes sebességeként előírva. Ez esetekben tehát a filmmozgás és a képpontmozgás egymáshoz képest asszinkrón. Ennélfogva az a feladat ál] elő, hogy másodpercenként több letapo-80 gatást kell kibocsátani, mint ahány kép erre másodpercenként kínálkozik. Az 1. ábra a következő ábrák megértésére való és a képenként két részrácsú letapogatás előbb említett eseté-35 nek felel meg. A film ((5) nyíl) felfelé halad, a fénypont pedig a letapogatás közben lefelé. A görbe emellett a filmen a letapogató pontnak csak a függőleges komponensét ábrázolja, a (t) időabscissa felé vízszintesen kihúzva. (A), (B) és (C) ío» három egymásra következő oly filmképet jelent, melyek (h) magasságúak. A fénypont mozgását (p)-nél kezdi, a (12, 21) nyomokat írja le, végtelen sebességgel (q) ponthoz tér vissza s i. t. Ter- 45. mészetesen a pont a képablakon csak a (h) utat írja le egy képperiódus alatt, a film ugyanígy a (h) utat ellenkező irányban, úgyhogy a pontnak az egész útja a filmen (2h)-t tesz ki. Egy teljes 5^. periódus (p) ponttól (q) pontig tart. A (21—22, 31—32) s i. t. utak a vevőben egy kép két rácsának felelnek meg. A kiskörök azokat a sorokat jelentik, amelyekhez szinkronizáló impulzusokat vi- 55. szünk át. Ez az ismert séma természetesen nem a találmány. A 2. ábra azt mutatja, hogyan kell ezt a sémát megváltoztatni ahhoz, hogy az Amerikában használatos távolbalátó- 00 rendszer feltételeit teljesítjük. Egy teljes (P—q) periódus alatt, két képnek megfelelően, ami 1/12 másodperc, a fénypont 5-ször futja át a képablakot, a 60 frekvenciának megfelelően. Nyomai a képei: 65-(11—12', 12"—13—14') és (14"—15) három vonal, vagy a (11, 12'—12", 13, 14'—14") és (15) öt letapogatás, úgyhogy a periódusban öt részrácsot, vagy 2 Mi kettősvonalas távolbalátóképet tapc- 70* gátunk le. A következő periódus (q) pontnál kezdődik (21) vonallal. A 3. ábra szerint két kép taitamú (P—q) periódus alatt három letapogatást, (11, 12'—12") és (13) viszünk át, 75-ugyancsak képenként két képráccsal.
