121150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangosfilm két végének egymással való összekötésére
Megjelent 1939. évi augusztus hé 24 3-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121150. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — D. 5006. ALAPSZÁM. Eljárás hangosfilm két végének egymással való összekötésére. Tefi-Apparatebau Dr. Dániel K.-G., Köln. A bejelentés napja 1937. évi december hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi január hó 2-ika. A találmány eljárás hangosfilm két végének egymással való összekötésére, amely film a hordozóként szereplő középső rétegből es két külső zselatinrétegből áll. í> Az ily összeköttetés különös jelentőségű végnélküli hangosfilmekre nézve, amelyeknek végei akként kötendők össze, hogy az összeköttetés helyén ne keletkezzék zavaró mellékzörej;. Szükséges továbbá, hogy in az összeköttetés helye ne képezzen a metszőtű számára nagyobb ellenállást, mint a rendes filmanyag, mert különben a tű az összeköttetés helyén könnyen törik. A valamely hangosfilm két végének összekö)"> lésére .való ismert eljárások semmiképpen sem kielégítők, mert az összeköttetés helye vagy nem nyujit átmenő, sima felületet, vagy pedig a zselatinréteg már nem volt eléggé vastag. Mindezen hátrányokat megszünteti a találmány, amely a két filmvég közit '.oly asszekötőhelyet teremt, amely varratmentes és úgy a hordozóréteg, valamint a kétoldali zselatinrétegek ugyanazon vastagsága •jíj átmenő rétegeket alkotnak. Az új; eljárást a rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra szerint a film a hordozóként szereplő, pl. acetátból, oellulozanitrátbol 30 vagy cellulozahidrátból készült középső (a) rétegből és a felső (b), valamint az alsó (c) zselatinrétegből áll, A két filmvégről egy-egy zselatinréteget egészen az (a) hordozórétegig lekaparunk és pedig az egyik 35 végről a felső (b), a másik végről az alsó (c) réteget. (2. ábra). Ezután bevonjuk az (a) hordozó két szabaddá tett felületét alkalmas oldószerrel, pl. jégecettel, amely a hordozóanyagot lágyítja és duzzasztja (3. ábra). A filmvégeket már most átlapo- 40 lássál egymásra fektetjük és akként sajtoljuk össze, hogy az egymáshoz érő filnvvégek zselatinrétegeinek felületei egy síkban feküdjenek. Emellett arra ügyelünk, hogy a két zselatinréteg találkozási he- 45 lyén kis hézag maradjon, amelyen át a felesleges, oldott hordozóanyagot kiszorít- * juk. Ezután kivágjuk a zselatinrétegek találkozási helyét majdnem' a középső hordozórétegig (5. ábra) és zselatinoldattal, 50 pl. a zselatinnak jégeoetben való oldatával kitöltjük, amikor is az oldószer (a jégecet) egyúttal oldja a szomszédos zsieilatin-és hordozóanyagokat, úgy liqgy ily módon biztosítva van a benső összeköttetés (6. 55 ábra). Az ezt követő szárítófolyamat közben a ragasztási helyet légátbocsátó vagy likacsos sajjtolópofákkal eszközölt gyenge sajtolásnak vetjük alá, amivel meggátoljuk, hogy a ragasztási hely szárítás közben 60 elhúzódjék. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a film hordozója mindenhol egyenletes mértékben mechanikailag ellenállóképes és hogy a zselatinrétegek a ragasz- 65 tási helyeken jól metszhetők maradnak, minthogy e helyeken ugyanazon anyagnak egyenlő rétegvastagsága van. A ragasztási hely tehát varratmentesnek tekintendő. Szabadalmi igénypontok: 70 1. Eljárás hangosfilm két végének egymással való összekötésére, amely film egy hordozóként szereplő középső rétegből és két külső zselatinrétegből áll,
