121139. lajstromszámú szabadalom • Alapszögtávolságmérő két távcsőrendszerrel
Megjelent 1939. évi augusztus hé 20 0-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffióSÍÖ SZABADALMI LEIRAS 121139. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — Z. 2166. ALAPSZÁM. Alapszögtávolságmérő két távcsőrendszerrel. Carl Zeiss gyári cég, Jena. A bejelentés napja 1938. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 5-ike. A szokásos al a p s zög t á volságmé r ők rendesen két távcsőrendszerrel vannak' felszerelve, melyeknek tárgylencséi a megfigyelt tárgyak két képét állítják elő, merj lyéket a figyelő a két szemlencsével, vagy a közös szemlencsével észlelheti. A távcsőtárgylencsék előtt szögtükrök foglalnak helyet, melyeknek egymástóli távolsága a távolságmérő alaphossza számára mérvp adó. Szögtükör alatt tudvalevőleg olyan optikai rendszert értünk, melynek optikailag ható felületei egymáshoz képest rézsútos két síktükör és melynek tulajdonsága, 5 hogy a fénysugarat, mely a két tükörfelület metszésélére merőleges síkban fut, a két tükörfelület által bezárt szög kétszeres értékével téríti el irányától. A találmány tárgya ily távolságmérő, >0 mely azonban a szögtükrök helyett ugyanilyen hatású más optikai rendszerekkel van felszerelve. Az ismeretes távolságmérőkkel szemben a találmány előnye, hogy a rendszerek azonos átmérőinél nagyobb >5 látmező adódik ki. Egyenlő nagyságú látmezőknél tehát a találmány szerinti távolságmérő átmérője kisebbre választható, mint az ismeretes távolságmérőknél. Ezt az előnyt a találmány szerint úgy érjük 30 el, hogy a szögtükrök egy négy tükorfelületét a távolságmérő alapjának végein egyszerűen nagyító távcsővel oly módon helyettesítjük, hogy az optikairendszer egyszerűen nagyító távcsőből és sík tükörből 35 áll, melynek tükörfelülete az optikai távcsőtengelyhez képest rézsútos. Egyszerűen nagyító távcső legegyszerűbb alakja két hasonló gyűjtőlencséből áll, melyek egymáshoz képest úgy vannak elrendezve, hogy az egyik lencse hátsó gócsíkja 40 a másik lencse elülső gócsíkjával egybeesik. Ily távcső által közvetített képek nemcsak oldalfordították, hanem1 maga&ságfordítottak is, míg az egyszerű tükörfelület ad ugyan oldalfordított, de egye- 45 nest-álló képet. Minthogy tehát a szokásos szögtükrök egyenest-álló képeket állítanak elő, melyeket egyszerű tükörfelületeik helyett tetőfelület segítségével kell átfordítani, hogy a távolságmérő tá vcs őr e ndsze rei- 50 vei kapott magasságfordított képéket egyenest-állóan láthassuk, ami a távmérő mérőszervének helyes beállításának megkönynyítésére többnyire kívánatos, a szögtükör helyett használt optikai rendszer magas- 55 ságfordított képeket eredményez, melyek a távolságmérő látmezőben egyenest-állóan vannak feltüntetve. Az optikai rendszer tükörfelülete akár síktükörhöz, akár tükörhasábhoz tartozhat. Ha ez megfelelő tetővel van ellátva, akkor természetszerűen a távolságmérőképmezőben a képfelállítás megint meg van szüntetve. Az, optikai rendszerhez tartozó, egyszerűen nagyító távcső képsíkjában közös rendszer rendezhető el. Ilyen közös rendszer hatása ismeretes. A rajz 1. ábrája a távolságmérőben alkalmazásra alkalmas optikai rendszer vázlatos metszetét tünteti fel, melynek hatása 70 olyan szögtükörnek felel meg, melynek tükörfelületei 45°-ú szögpt zárnak be. A 2. ábra a találmány] szerinti távolságmérő felülnézete és részben metszete. Az 1. ábra szerinti optikai rendssé^ az 75 (a) síktükörből és a (b) tárgylencsével el-60 65
