121138. lajstromszámú szabadalom • Önműködő központi váltóállító berendezés

Megjelent 1939. évi augusztus hé 1-én. MAÖTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121138. SZÁM. XX/h. OSZTÁLY. — Z. 2126. ALAPSZÁM. Önműködő központi váltóállító berendezés. Telephon-Apparat-Fabrik E. Zwietusch & Co. G. m. b. H., Bérli n-Charlottenburg". A bejelentés napja 1937. évi október hó 27-ike. A találmány központi váltóállító ké­szülék oly szállítóberendezésekhez, ame­lyeiméi a beérkező és kimenő szállítási utak nagyobbszámú csoportokba vannak 5 összefoglalva. A szállítási utaknak egy­mással való tetszőleges összeköttetése végett a berendezésben leágazások és vál­tók vannak. A találmány célja, hogy az össziberendezésben az átmenő forgalom ja-10 vitásával a forgalom sűrűségét azzal nö­veljük, hogy különböző utakon a központi váltóállító helyre beérkező, több szállító­tarttányt, utazási céljaiknak megfelelően, egyidejűleg ós gyorsan vezessünk át a 15 kimenő utakra. A találmány értelmében ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a tartányoik rendeltetési helyétől függetle­nül, 'kapcsolóeszközökkel kényszerűen ve­zérelt váltók, beállításuk után a beérkező 20 szállítási utak kimenetét szabaddá teszik, ha a váltó állása megfelelt a. szállítótar­tányok rendeltetési helyének. A váltók egymással mechanikusan vagy villamo­san vannak kapcsolva és azokat hajtó-25 művük választható időnek megfelelően állítja be. A váltók beállításuk szerint a beérkező szállítási utak kimenetét, a szál­lítótartányoík rendeltetési helyének meg­felelően, szabaddá teszik. Miután a váltó-30 kat egyidejűleg állítjuk be ós egy-egy tartány indulása a tartány vezetékét ké­pező csőben csak a váltókombináció be­fejezett beállítása után következik be, dacára annak, hogy a csőhálózatban a 35 tartányok nagyobb száma fut egyidejűleg, az elágazási helyeken a tartányok nem ütközhetnek össze. A központi váltóállító helyen, a beérkező vezetékcsöveknek cél­szerűen csoportokba összefoglalt vezérlő­helyeik vannaik ós minden csoportnak van 40 oly közös kapcsolási berendezése, amely­lyel a tartányok rendeltetési helyét fel­tüntető ismertetőjel megállapítható. Hogy lehetőleg nagy üzemi sebességet érjünk el, a találmány érteimében a be- 45 rendezést ügy képezzük ki, hogy az egyes tartányok rendéietetési helyét megadó is­mertetőjel vizsgálata, nagyobb számú tar­tány esetén a vezérlő helyen csoportok­ban, egyidejűleg kezdődik meg. Az ismer- 50 tetőjel vizsgálatát az egyes vezérlőhelye­ken a tartányok önmaguk indítják meg. A találmány szerinti központi váltóál­lító berendezést a rajz több kiviteli pél­dában, csőposta esetére ismerteti. Az 55 1. és 2. ábrák csőposta központos váltó­állítóbeirendezését két és három csőveze­tékes rendszer esetére ábrázolják. A 3. ábra további példakénti kivitel oly csőpcista esetére, melynél a központos 60 váltóállító helyre beérkező csövek cso­portokra vannak osztva és amelynél egy­egy csőcsoport a csőrendszer egy-egy töl­csérébe torkol. Az (la) vezetőcsövekből — mely csövek- 65 hez tetszőleges számú olyan, adóhely tar­tozik, amelyeken a csőposta dobozait fel­adják — csak a kimeneti (2) részeket, az ott elrendezett (3) tartótagokkal és az is­meiritíetőjelet letapogató' (4) szerveket tün- 70 tettük fel. A berendezésnek azokat a he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom