121119. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a magassági szög képezésére lőfegyverekhez
Megjelent 1939. évi augusztus h ó 101-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121119. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — S. 17450. ALAPSZÁM. Berendezés a magassági szög képzésére lőfegyverekhez. Süss Nándor Práeisiós mechanikai és optikai intézet r. t. cégr és Kéler Tasziló kormányíotanácsos, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 21-ike. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi június hó 26-ika. t Az ú. n. lőelemeknek és ezzel az emelkedésnek (a terepszög és lőszög összegének) önműködő és emellett lehetőleg egyszerű képzése igen nagyfontosságú olyan 5 műszerek szerkesztésénél, amelyekkel a légelhárításnál a lőfegyvereket a célra irányítják. Ezeknél a megadott célmagasság és térképtávolság alapján az emelkedést eddig 10 többnyire úgy képezték, hogy kúpszerű, görbefelületű testet p tényezők valamelyike (pl. a térképtávolság) szerint toltak el és a másik tényező szerint elfordították, miáltal a testre támaszkodó mutató vagy 15 villamos tapintó — e görbefelüle tű test köpenyf elüle íének megfelelő megmunkálása melleit — elfordulásakor vagy eltolásakor a keresett magassági szög mértékét adta. 20 Nyilvánvaló azonban, hogy ez az eljárás csak kevéssé alkalmas a kívánt, igen nagyfokú pontosság elérésére, minthogy ehhez a görbefelületű testnek kezelés szempontjából kényelmetlen nagy 25 méretei vagy pedig e test köpenyfelületér nek rendkívül pontos megmunkálása szükséges. E hátrányok következtéiben bizonyos műszereknél a görbefelületű testet csupán a lőszög képzésére használják, amikor is 30 méretei még nagy pontosság esetén is kicsik lehetnek, de ebben az esetben a ifcerepszöget még külön kellett képezni és a két szöget differenciállal összeadni, ami ismét nem kívánatos bonyodalmakat és 35 a műszer új hibaforrásait okozta. A találmánynak az eddig alkalmazott eljárásokkal szemben az az előnye, hogy a pontosságot egyszerűséggel egyesíti, amennyiben a találmánynál bár a görbefelületet csupán a viszonylag kis lőszög- 40 nek megfelelően kell megmunkálni, még sem adjia az emelkedési. ké:t szögnek mechanikailag (pl. differenciál segítségével) képzendő összegeként, hanem teljes egészében egyszerűen és közvetlenül adja meg 45 pecekre támaszkodó a görbefelület felhaszr nálásával. Ezt úgy érjjük el, hogy a görbefelületű testet csukló körül elfordíthatóan ágyazzuk és az elfordítást oly tapintó létesíti, amely a térképtávolságnak 50 és célmagasságnak megfelelően két irányban eltolható, ferde helyzete következtében - pedig a görbefelületű testet minden céilmagasságnál ez utóbbinak megfelelő röppályagörbén érinti. A görbefelületű test 55 tehát tapintójának eltolódása és görbe fefületének megfelelő alakja következtében pontosan az emelkedésnek megf elelően fordul el. A rajz a találmány példaképeni kivi- 60 teli alakját az 1. ábrán elölnézetben, a 2. ábrán felülnézetben és a 3. ábrán oldalnézetbein tünteti fel. Az (f) görbefelületű test a rajízon fel- 65 tüntetett kiviteli alaknál lapos és nyelvalakú és a helytálló (a) orsó akörül elfordítható. Az (f) görbefelületű test mellett (s) tapintó van, melynek gömbalakú vége az (f) test megfelelően megmunkált 70 görbe felületén nyugszik. Az (s) tapintó ferde helyzetű, tehát nem merőleges az (a) orsóra és mind hosszirányban mind
