121087. lajstromszámú szabadalom • Harisnya

Megjelent 1939. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121087. SZÁM. I/h. OSZTÁLY. — P. 8359. ALAPSZÁM. Harisnya. Hans Joachim Palmers gyáros, Wien. A bejelentés napja 1934. évi november hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1933. évi december hó 30-ika. Harisnyák, melyek harántsávok alakjá­ban különböző színárnyalatokat mutatnak avégből, hogy pl. a harisnyarésznek láb­ikra-magasságban való sötétrefestésével 5 túlságosan vastag lábikrának a nem szép benyomását enyhítsék — ismeretesek. Ezek azonban a kitűzött cél elérésére nem alkalmasak, mert a harántfestés a testrész szélességét a hossz rovására hang-10 súlyozza, azaz a lábszár látszólagos ke­resztmetszetét a lábszárhossz egyidejű lát­szólagos megrövidítése mellett emeli ki. így ismeretes tény, hogy testes sze­mélyeknek harántsávozott szöveteket vi-15 selni nem célszerű, míg például köt­szövött harántgyűrűs harisnyákat túlsá­gosan vékony lábszárú nők szívesen viselnek. A haránt-árnyékolásnak azon­ban az is hátránya, hogy a harisnya kívá-20 nat szerint festett helyének pontosan a lábszár megfelelő helyén kell lennie. En­nélfogva a harisnyákat nemcsak a láb­nagyság szerint osztályozva, hanem a kü­lönböző lábszárhosszakhoz is raktáron kel-25 lene tartani, ami azonban kivihetetlen. De még ha ezt fel is tételezzük, akkor sem volna elkerülhető az, hogy az így festett és jól illőnek vásárolt harisnya a gyakori mosás vagy a harisnyatartó erős meghúz 30 zása következtében ne nyúljon; ez, eset­ben a sötét festés, illetve harántsávozás a helyes helyet elhagyja és pl. a legvas­tagabb lábikrarésznek a vékonyítása he­lyett a lábikra fölötti lábszárrészeknek vé-35 konyított benyomását idézi elő, tehát előny helyett lényeges hátránnyal jár. Ilyen kialakítás által továbbá a kialakí­tás célja is feltűnően kifejezésre van jut­tatva. Az ilymódon árnyékolt harisnyát ugyanis a szemlélő nem fogja divatszer 40 szélynek tekinteni, hanem az inkább arra fogja a szemlelő figyelmét irányítani, hogy a harisnya viselője a lábszár benyomásá­nak korrektúráját szándékozik előidézni. Hasonló célra valók azok a harisnyák is, amelyeknek több, egymástól elkülönített, ugyanazon színárnyalatú hosszsávja van. Ezek a harisnyák azonban a lábszár egy részét, ill. egy oldalát más lábszárrészele­ké 1 szemben kiemelni vagy háttérbe szop 50 rítanii nem alkalmasak. A találmány tárgya ezzel szemben oly harisnya, melynek lábikrarésze a harisr nya orrától a harisnyaszóiig világosabb vagy sötétebb, szárcsontrésize pedig ugyan- 55 csak ,a harisnya orrától a harisnyászéiig sötétebb, ill. világosabb színárnyalatú, mi­melleitt a színárnyalatok ,a lábikra- és szár­csontrészben lassanként egymásba átmen­nek. 60 Csak a találmány szerinti harisnya, amelynek tehát csak két, hosszirányban futó, egymásba átmenő színsávja, ill. — ha az egyik sávot a harisnya alapszíné­nek tekintjük, — csak egyetlen színsávja 65 van, idézi elő a sötétebben festett haris­nyarészen az alatta levő lábszárrészek hát­térbe szorulását és egyidejűleg a világo­sabban festett harisnyarészen az alatta levő lábszárrészek kiemelését és pedig a 70 szemmel egyidejűleg közölt, egymástól kü­lönböző féinyértékek következtében. A rajz a találmány szerinti harisnya két példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel és pedig az 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom