121073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek, fémötvözeteknek és más rokontermészetű anyagoknak gőzhalmazállapoton át műszakilag értékesíthető, szilárd anyagokban való átvitelére

Megjelent 15)39. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121073. SZÁM. IY/h/1. (XVI/c.) OSZTÁLY. — M. 11045. ALAPSZÁM. Eljárás fémeknek, fémötvözeteknek és más rokontermészetű anyagoknak gőzhalmazállapoton át műszakilag éttékesíthető, szilárd anyagokba való átvitelére. Dr. rer. nat- Maier Rudolf mérnök és kohóveg-yész, Stuttgart. A bejelentés napja 1937. évi június hó8-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi június hó 8-ika. A találmány szerinti eljárással fémeket, fémötvözeteket és más, gőzhalmazállapotba nehezen hozható anyagokat e halmazállapoton át műszakilag értékesit» hető szilárd anyagokká, pl. fémoxidokká alakítunk át. Ismeretes, hogy elektro-termikus kohászati eljárásokhoz, a levezetéstől eltekintve, teljesen zárt kemencét használ-i nak és az ilyen kemencének kis méreteket adnak. A találmány már most abban van, hogy a kemencefenék belső felületét, vagy pedig a kemencében elhelyezett külön i alátétet a mindenkori kezelendő anyag olvadáspontja fölötti hőmérsékleten tartjuk és a gőzhalmazállapotba nehezen átvihető anyagoknak a kemencébe való adagolását úgy szabályozzuk, hogy a i kemencefeneket vagy a külön alátétet ezek az anyagok csak tökéletlenül borítsák, úgyhogy a mindenkori, nem fedett feJületreszek sugárzanak. Ha a kemencét ilyetén módon képez-i zük ki és tartjuk üzemben, akkor a kezelendő anyagnak apró részecskéi, mihelyt azokat a kemencébe adagoltuk, kezdenek élénken elpárologni. A folyékony vagy szilárd anyegnak egyes cseppjei a 1 kemencefenék belső felületén vagy a külön alátéten a Leidenfrost-jelenség behatása alatt ide-oda mozognak, gőzköpenybe burkolódnak, úgyhogy az egyes cseppek egész felülete elpárolgó felületté válik. Ezt az eljárást nagy elgőzölögtetőteljesítménnyel, műszakilag nagyméretű és egyenletes üzemben az összes fémekre, fémötvözetekre és más rokontermészetű anyagokra alkalmazhatjuk, de különösen célirányos a találmány szerinti eljárás 40 olyan anyagoknál, melyek csak nehezen vihetők át gőzhalmazállapotba. A jelenleg használatos eljárások fémeknek gőzhalmazállapotba való átvitelére a kohászatnak főleg abban az ágazatá- 45 ban játszódnak le, melyet gáztechnikai szempontból nézve, nedves gőzzel, sőt bizonyos esetekben telített gőzzel való kohászati eljárásnak nevezhetünk. Ezek az eljárások legtöbbször nem mennek 50 végbe tüzeléstechnikaiig stabilizált állapotok között, hanem az elgőzölgést gyakran a fémek szabálytalan mennyiségei táplálják, miáltal eg5'enlőtlen gázállapotok adódnak. Ha pl. az elgőzölögtetés- 55 hez villamos ívfényt használunk, akkor a fémkészlet az egyik elektródát alkotja. Ilyen esetekben a készlet fokozatos felhasználása változékony folyamatot eredményez, amely egyenlőtlen összetételű 60 gőzökhöz vezet. Ha viszont nagyobb fémmennyiségekkel dolgozunk, úgy eleget teszünk ugyan a folytonos eljárás feltételeinek, mindamellett az ilyen eljárások is változékony lefolyásúak, minthogy 65 ezekben az esetekben a tüzeléstechnikai feltételek nincsenek kellően figyelembevéve. Megállapíthattuk ugyanis, hogy az ilyen eljárások mellett a felületegységenkénti elpárologtatás igen csekély. Ha e 70