121071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú szer előállítására vérzéscsillapításra, sebkezelésre és sebvédelemre

Megjelent 15)39. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 121071. SZÁM. IV/h/2. OSZTÁLY. — L. 7477. ALAPSZÁM. Eljárás por alakú szer előállítására vérzéscsillapitásra, sebkezelésre és sebvédelemre. Liiigner-Werke Vertriebs-Gesellscliaft mit beschraokter Haftimgr, Dresden. A bejelentés napja 1938. évi január hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi január hó 15-ika. Poralakú vérzéscsillapító-, sebkezelő-és sebvédőszerek előállításánál a növényi, duzzadó anyagok, mint pl. oldhatatlan gumifajták, tragant, szentjánoskenyér-5 magvak és máseffélék duzzadási sebes­ségét úgy szokták fokozni, hogy a száraz porokat szitákon át frakcionálják és a meghatározott nagyságú részecskékből álló frakciót hőkezelésnek vetik alá, amint LO azt a 631875. sz. német szabadalmi leírás részleteiben ismerteti. A fokozott duzza­dási sebesség egyidejűen nagyobb szilárd­ságú gelek keletkezésének is az oka. Az ilyen gelek a seben összefüggő védő-L5 borítást alkotnak, amsly a sebet főként külső fertőzések ellen védi és a seb olyan gyógyulását teszi lehetővé, mintha az természetes heg a'att volna. Azt találták azonban, hogy a duzzaszt­!0 ható por duzzadási sebessége és tapadó­képessége, valamint a gel szilárdsága és ellenállóképessége további folyadékhieny­nyiségek behatásakor nem felel meg min­den előforduló követelménynek. Főként !5 bizonyos alkalmazásoknál, pl. a fogászat­ban a duzzadási sebesség túl nagynak, a tapadási szilárdság és a folyadékhatá­sokkal szemben tanúsított ellenállóképes­ség pedig túl kicsinek bizonyult. $0 Hogy ilyen javított tulajdonságú vér­zéscsillapító-, sebkezelő- és sebvédőszere­ket kapjunk, a találmány értelmében a száraz, duzzadó anyagokat, különösen tragantot, először 0.07—0.5 mm nagyság-55 rendű szemcsékké alakítjuk, majd elő­nyösen közönséges hőmérsékleten foga­natosított, vegyi kezeléssel, pl. savak, savanyú anyagok, vagy nehéz fémek, főként cink, ón, réz, króm sóinak, vagy , oxidálószereknek, főként halogéneknek, 40 vagy cserzőanyagoknak korlátozott be­hatásával a részecskék duzzadási sebes­ségét szabályozzuk. Ha a vegyi kezelést cseppfolyós közegben akarjuk foganato­sítani, akkor a találmány értelmében, 45 célszerűen olyan oldószerek kizárásával dolgozunk, amelyek duzzadást okozhat­nának. Az így kapott porokat szükség esetén megszárítjuk és tetszés szerinti módon sterilizálhatjuk. Különösen alkal- 50 másnak bizonyultak a vegyi kezelésre a nehéz fémeknek erős savakkal alkotott sói, főként cink, mangán, réz, króm, higany, ón kloridjai és nitrátjai. Cél­szerűen olyan oldószereket használunk, 55 amelyekben a tragant nem duzzad meg. Oldószer céljaira éter, alkoholok, aceton és máseffélék alkalmasak. A vegyi hatás korlátozása a hatóanyagok töménységé­nek és/vagy ható idejének megfelelő meg- 60 választásával történik. Duzzadópornak az említett részecskékből álló frakcióját pl. az említett nehézfémsók oldatával öntjük le és az oldat rövid hatása után leszűrjük vagy leszívatjuk, majd a leve- 65 gőn vagy közepes melegben (40—50°-on) megszárítjuk. A leszűrés vagy leszívatás elkerülhető, ha a duzzadóporokat az oldattal csak megnedvesítjük. A kapott por külsőleg alig különbözik a nem ke- 70 zelt duzzadó anyagoktól. A . használt oldat töménysége szerint a duzzadó anyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom