121049. lajstromszámú szabadalom • Árasztó, barázdás és csörgedeztető öntöző-eljárás és hozzávaló berendezés

Megjelent 1939. évi július hé 15-én. jr MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131049. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. — F. 8257. ALAPSZÁM. Árasztó, barázdás és csörgedeztető öntöző-eljárás és hozzávaló berendezés. Magyar Föld Részvénytársaság1

cég, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi január hó 4-ike. A találmány árasztó, barázdás és csörgedeztető öntöző-eljárásra és hozzá való berendezésre: vonatkozik, amely különös-én szántóföldeknek aránylag kevés befektetést 5 igénylő berendezéssel igen egyszerű módon kivihető, gazdaságos öntözését teszi lehetővé. A találmány szerinti öntöző-eljárás lényege abban van, hogy a rendelkezésre 10 álló vizet az öntözendő tábla széle mentén húzott csatornákból szivattyúval .olyan zárt csőrendszerben vezetjük el az öntözendő tábla meghatározott pontjaira, amely csőrendszer a szivattyúhoz kapcsolódó, 15 kellő belvilágú fővezetékből, ehhez csatlar kozó, kisebb belvilágú, egymással kapcsolt tagokból alkotott elágazó-vezetékiekből, valamint ezekkel kapcsolt, megbatározott távolságokban oldalkiömlőnyílásokkal fel-20 szerelt kifolyatócsövekből ál.1 és az oldalkiömlőnyílásokon át kifolyó víznek a barázdás és csörgedeztető öntözésnél szükséges továbbirányítását kézi erővel végezzük, majd pedig egy-egy, a csőrendszerben lévő 25 kifolyatócsövek uralta területrésznek megöntözése után a zárt csőrendszernek felszabaduló vezetékrészeit átrakással úgy kapcsoljuk be a csőrendszerbe, hogy sorrendben következő, még öntözetlen terület-30 részek legyenek öutözhetők, maga a tábla pedig a megöntözés előrehaladásának mérve szerint legyen a csőrendszer-részektől mentesíthető. Az itt ismertetelt öntöző-eljárás egy pél-35 daiképpeni kiviteli módozatát a mellékelt rajz 1. ábrája vázlatosan tünteti fel, míg a 2—8. ábrák a találmány szerinti eljárás kivitelére való, zárt csőrendszerhez tartozói kifolyatócső és tartozékainak példaképpeni 40 foganatosítási alakját mutatják be és pedig a 2. ábrán oldalnézetben, a 3. és 4. ábrán az egyik csővéget hosszmetszetben, illetve keresztmetszetben, na- 45 gyobb léptékben. Az 5. és 6. ábra a másik csővég hosszmetszete, illetve keresztmetszete. A 7. ábra a csőkapcsoló heveder felülnézete, a 50 8. ábra pedig annak oldalnézete. Az 1. ábrán vázlatosan feltüntetett öntözési módozat szerint a derékszögű négyszög alakú, öntözendő táblát két egyforma I. és II. részre, osztjuk rés e két rész öntö- 55 zését egyidejűleg, tehát két kongruens csőrendszerrel végezzük. E célból a vizet a tábla szélén húzódó, a rajzon fel nem' tüntetett csatornából (M) szivattyúval egy zárt csőrendszerben vezetjük el az; öntö- 60 zendő tábla meghatározott pontjaira. A csőrendszer csöveit a táblán, pl. a rajz szerint fektetjük le. Célszerűen három fajta csővel dolgozunk. Az (M) szivattyú közvetlenül a csődarabokból összeállított, a 65 tábla szélén az I rész felé haladó (A) és a II rés,z felé haladó (A') fővezetékkel van összekötve, amelynek belvilága a csőrendszerben természetesen a legnagyobb. E helyen jegyezzük meg, hogy a 70 vázlatos rajzon a csőkötések helyeit mindenütt apró körrel jeleztük. Az (A) és (A') fővezetékhez megfelelői helyeken a rájuk derékszögben haladó, ugyancsak csődarabokból összeállított, de 75