121045. lajstromszámú szabadalom • Elektronoptikai leképezőberendezés

Megjelent 1939. évi július hé 15-én. MAGYA1Í KEEALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121G45, SZÁM. VH/d. OSZTÁLY. — JE7. 3270. ALAPSZÁM. Elektronoptikai leképezőberendezés Allgemeine Elektricitats Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1938, évi június hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 2-ika. A találmány oly elektronoptikai leképezőberendezés, melynél lencseelektródaként hálót használunk. Ismételten javasolták már elektronoptikai leképező-5 berendezéseknél hálók alkalmazását. A korábbi adatokat Brüche és Scherzer ,,Geometrische Elektronenoptik" Berlinben 1934-ben megjelent könyve foglalja össze. E könyvben azonban kifejtik 10 (44. oldal, 4. megjegyzés), hogy hálóknak az elektronoptikai sugármeneteknél • való használhatatlanságáról nemcsak a könyv szerzői, hanem egyéb szakemberek is, meg voltak győződve. Tehát minden-15 fajta hálókat kiküszöböltek az elektronoptikai leképező sugárutakból, akár kettős réteg elérésére való kétszeresen egymás mögé kapcsolt hálók voltak azok (a hivatkozott könyv 31. ábrája), akár 20 pedig gyujtófolt elérésére való egyszerű hálók (e könyv 82. ábrája) vagypedig egyszerű gyorsító hálók, v. ö. Heneberg és Recknagel közleményét a „Zeitschrift für technische Physik" 1935., 16. kötet, 25 232. oldal 15 megjegyzést. A fent idézettek és még további, a hálók használatára vonatkozó, elutasító vélemények alapján, melyeket a szake'mberek az utóbbi években ismételten tettek, a technika 30 jelenlegi állásaként tehát le kell szögezni, hogy hálók elektronoptikai sugármenetekben leképzőelemekként számba nem jöhetnek. Azoknál a kísérleteknél, amelyek a 35 jelen találmány alapját képezik, az általánosan fennálló előítéleteket legyőztük és azt a meglepő eredményt kaptuk, hogy egy az elektronoptikai sugármenetbe való elegendően finom háló beépítésével a háló az elektronkép kialakítására kedvezőtlen 40 hatást nem fejt ki. Miután ezeket a kísérleteket lefolytattuk az eredmények magyarázata egyszerűnek látszik. Míg ugyan is eddig mindig több hálót éspedig kiváltképen szorosan egymásmögé kapcsolt 45-hálókat használtak elektronoptikai leképező célokra kettős rétegek elérésére és az ebből kapott kedvezőtlen eredményből általánosan a hálók használhatatlanságára következtettek, a találmány értei- 50 mében az elektronoptikai sugármenetben csupán egy lencse elektród át alakítunk ki hálóként. A sugármenet ekkor csak azokat a zavarokat mutatja, melyek az egyes hálószemeken lépnek fel, 5& és ezeknek szükségképen nem kell a kép lényeges zavarára vezetniök. Más helyzet adódik azonban, ha a sugármenetben egymásmögött több hálót rendezünk el. Mivel a különböző hálók szemei nem 60 fekszenek a sugármenet megfelelő helyein, az egyes hálók kölcsönösen befolyásolják egymást, „interferencia" jelenségek lépnek fel, melyek a képet használhatatlanná teszik. 65 Elektronoptikai leképezőberendezésekben hálónak lencseelektródaként való használatából különböző előnyök származnak. Ugyanis nagy katódfelületek elektronoptikai leképzése, különösen sík 70 katódák esetén, nehézséggel jár. Ennek az oka abban van, hogy az elektronoptikai leképzésnél a hibák az optikai tengelytől távolodva erősen növekszenek. Azonkívül a potenciálmező faja szerint 75 az elektronkilépés vagy egészen kis kör-