121031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szer növényi rostanyagok képlékenyítésére, valamint eljárás építőelemek előállítására

M egjelent 1939. évi július hó 15-én. HASYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121031. SZÁM. IY/h/1. (VlII/a.) OSZTÁLY. — B. 14029. ALAPSZÁM. Eljárás és szer növényi rostanyagok képlékenyítésére, valamint eljárás építőelemek előállítására. Buckwitz Gustav kereskedő, Berlin-Charlottenburg'. A bejelenlés napja 1937. évi december hó 13-ika. Növényi rostanyagok, különösen ha bizonyos merevségük vagy rugalmasságuk van, tudvalevőleg rosszul formázhatok. Az ily rost anyagokból formázott masszákat 5 gyakran hosszabb ideig kell a formában sajtolónyomáson tartani, míg a kötőanyag meg nem szilárdult. A tárolás folytán a termelés mennyiségileg csökken és az eljárás igen sok saj tolóformát igényel. 10 A találmány azon a megismerésen alap-Szik, hogy a megfelelő szerekkel felitárt Szénhidrátok a legtöbb, kellő finomságiig foszlatott növényi rostanyagot a formázáshoz alkalmas, képlékeny állapotba képelő sek átvinni. Ez a hatás azon alapszik, hogy a feltárt szénhidrátoknak növényi rostokkal szemben nagy az áthatási képessége. Azt találtuk továbbá, hogy az ily feltárt szénihidrátoknak, ha egyúttal kötőszerként 20 használjuk őket, növényi rostanyagokkal i kapcsolatban, csak pontosan meghatározott folyadékmennyiséget szabad felviniliök a duzzasztott, kolloidális állapotba való átvezetésükhöz. Ha a folyadékmeny-25 nyiség túl nagy, akkor már nem gelalak-1 bán kötött és a sajtoláskor távozik, miáltal a kötőképesség elvész. Ha a folyadékmennyiség túl kicsiny, akkor hiányzik a szénihidrátoknak a duzzasztott gelállapotba 80 átvezetéséhez szükséges folyadékmennyiség. Ez csökkenti a formázáshoz szükséges képlékenységet, amelyre még az a körülmény is zavarólag hat, hogy a képlékennyé teendő rostanyag túl nedves. 35 A szénhidrátok feltárása ismeretes. A • feltárás — esetleg hő és nyomás közbenjöttével — a szénhidrátoknak pl. alkáliákkal, savakkal, sókkal va'.ó kezelése útján tehát alkalmas vegyszerek hatására történik, de pl. gőzzel vagy más fizikai esz- 40 közökkel is foganatosítható. A szénhidrátokat ily módon annyira előkészíthetjük, hogy folyadékokkal keverve megduzzadnak, illetve kolioidálisan oldódnak. Ennek legismertebb példája a ke- 45 ményítőből előállított duzzasztott keményítő. A feltárt szalmából vagy rostanyagból kisajtolt és besűrített folyadék is alkalmas a célra. Igen könyen vezethetők át megduzzasz- 50 tott kolloidális állapotba növények feldolgozásánál keletkező szénhidráttartalmú rostanyagok, pl. répaszeletek vagy a burgonyakeményítőgyártásnál nagy mennyiségben kapott, rendkívül csekély tápértékű rostpép. Ez a pép lényegében finom cellulózarostból áll, amely még kb. 12—44»/o keményítőlisztet tartalmaz. A pép szárításakor a keményítőliszt elcsirizesedik és a pép, pl. 2—3o/o nátronlúggal való kezelésekor, már hidegen is, de melegítéskor azonnal, kolioidálisan oldódiik és ugyanoly tulajdonságú lesz, mint a keményítőből előállított, ismert duzzasztott lisztek. A feltárt 65 pépnek szénkéneggel való további kezelésénél viszkózszerű anyagot kaphatunk. A burgonyapép tehát, tekintettel arra, hogy nagy mennyiségben és olcsón kapható, igen alkalmas növényi anyagok kép- 70 lékennyé télelére. Mivel az előkezelés folytán, enyv vagy keményítőcsiriz módjára, ragad, kitűnő ragasztószer növényi rostokból előállított építőelemek, különösen 55 60