121030. lajstromszámú szabadalom • Fordulatszámváltoztató

M egjelent 1939. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131030. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. J>\ 14016. ALAPSZÁM. Fordulatváltoztató. Badzey Jenőné magánzó, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 29-ike. Azoknál a fonatoknál, amelyek egyenes vagy hullámozott vetülékdrótokból és eze­ket közrefogó sodrott láncfonalakból álla­nak, a láncfonalak egy kis részét és pe-5 dig legtöbbnyire a fonat két szélső láno­fonalát, a többi láncfonalaknál erősebbre szokták készíteni és pedig vastagabb dró­tok alkalmazásával, vagy pedig úgy, hogy a szélső láncfonalaknál három vagy több 10 dróíot sodrunk össze, ellentétben a többi, két-két drótból összesodort láncfonallal. Ezek a fonatok a gyakorlatban igen jól beváltak, mégis a gyártás folyamán bizo­nyos nehézség mutatkozott, mert a lánc-15 drótoknál annál kevesebb sodratra van szükség, minél nagyobb a láncfonal össz­keresztmétszete és megfordítja. Követke­zik ebből, hogy amennyiben a gép sodró­fejeit a szokott módon egymással azonos 20 fordulatszámmal járatjuk, az erősített láncfonalak drótjai túlsodródnak, vagy pe­dig az összes többi láncfonalak drótjai a kelleténél gyengébben vannak megsodorva. A sodratszámnak helyenkénti változtatása 25 a gyakorlatban eddigelé nagy nehézség­gel járt, mert az efféle fonatokat készítő gépeknél az összes sodrófejek számára, vagy legalábbis a sodrófejek nagyobb cso­portjai számára közös hajtószervet alkal-30 maztak, amely mindegyik sodrófejnek ugyanazt a fordulatszámot adta. Ez a kö­zös hajtószerv ide-oda jár, mert a sodró­fejek bizonyos számú fordulat elvégzése után megállanak, majd ellenkező irány-85 ban forognak. A találmány célja annak lehetővé té­tele, hogy az ide-oda járó, közös hajtő­szervvel működtetett sodrófejek csoport­jában néhány sodrófej a többinél keve­sebb fordulatot tegyen. Ezzel lehetővé vá- 40 lik, pl. oly sodronyfonógépet készíteni, melynek valamennyi sodrófejét egyetlen hajtószerv működteti, ue amelynek pl. két szélső sodrófeje mégis kevesebbet fordul, mint az összes többi sodrófej és így ezekbe 45 a szélső sodrófejekbe befűzött erősebb lánc­íonalak nem sodródnak túl, a többi véko­nyabb láncfonal pedig megkaphatja a kellő sodratszámot. Ezt a találmány értelmében úgy érjük 50 el, hogy a közös hajtószerv — pl. tengely — és a kérdéses sodrófej között lévő erő­átviteli szervet holtjátékkal látjuk el, mi­által ez a szerv a közös hajtóalkatrészi minden egyes elindulásakor egy bizonyos 55 darabbal visszamarad, tehát kevesebb for­dulatot visz át a sodrófejre, mint a többi erőátviteli szervek, melyek a szokott mó­don holtjáték nélkül kapcsolódnak a hajtó­szerwel és a sodrófejjel. 60 A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerinti sodrát­számvál.toztató berendezés példaképem ki­viteli alakjának nézete; a 2. ábra hasonló nézet, de az alkatrészek- 65 nek negyedfordulattal elfordított helyze­tében. A 3. ábra ehhez a megoldáshoz tartozó fo­gaskerék távlati rajza, végül pedig a 4. ábra másik kiviteli alak vázlatos 70 feltüntetése. i Az 1. ábrán vázlatosan jelölt (1) sodró­fejeket jól ismert módon a fölöttük el­helyezett, a gép egész szélességében végig­húzódó (2) kereszttengely hajtja, olykép, 75 hogy e kereszttengelyre egymást érintő

Next

/
Oldalképek
Tartalom