120938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszer-nyersanyagok eltartására

Megjelent 1939. évi július lió 1-én. HA0TAB SJSÍLY1 S5?AB -A M TM ^ÍEÓSiö SZABADALMI LEÍRÁS ÍV/fN PSZTÁLX- — V. ALAPSZÁM. uhuinw aw wt^ i^wrwPT'gg p—w ti rw .m mnnjn ^UIU-^IWW Eljárás élelmiszer-nyersanyagok eltartására. Di% Vuk Mihály műegyetemi tanár és Dr. Gömory Sándor oki. vegyészmérnök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja 1937. évi október hó 27-ike. Az emberi táplálkozásra fordítható élelmiszer-nyersanyagok legnagyobb ré­sze természetes állapotában nem raktároz­ható el hosszabb ideig, mert rendszerint 5 nagy víztartalma és egyéb, könnyen bomló alkatrészei következtében rövide­sen penészesedés, avasodás, erjedés vagy más belső elváltozás lép fel s ezzel emberi fogyasztásra alkalmatlanná és értékte-10 lenné válik. Ezeken kívül könnyen ki van téve rovarok (moly, zsizsik, kukac stb.) és rágcsálók kártevesének is. Ismeretesek ugyan eljárások, melyek segítségével a romlást elősegítő víztar-15 talom nagy részét szárítással vagy be pár -lással eltávolíthatjuk, de ezzel a romlást teljesen nem tudjuk megakadályozni, legfeljebb kezdetének időpontját toljuk ki. Ismeretesek továbbá olyan eljárások 20 is, melyek a romlás megakadályozása céljából az előzetesen légszáraz állapotba hozott anyagokat préselik, hogy így lehető kis térfogaton, a levegőt kizárva óvjuk, tökéletesen azonban ezek sem 25 akadályozzák meg a külső behatást (nap­fény oxidáló hatása, nedvesség, penész, baktérium, rágcsálók stb.). Az eddigi eljárásokkal szemben e talál­mányunk szerint, függetlenül az anyag 30 összetételétől és a környezet kárt okozó tényezőitől, hosszú időre (esetleg évekig) elraktározhatjuk azokat az élelmiszer­nyersanyagokat, melyek szárítás vagy préselés dacára mostanáig csak korlátolt 35 ideig voltak elraktározhatok. A találmány szerinti eljárás lényege abban áll, hogy a szárítással vagy prése­léssel, vagy a kettő együttes alkalmazá­sával csak részlegesen tartósított élelmi­szer-nyersanyagokat (mint pl. a tojás, paradicsom, burgonya, tej, gabona- és hüvelyes-őrlemények, zöldfőzelék-anya­gok, gyümölcs stb.) egyes szénféleségek származékaival, indifferens és reakcióra 45-alig képes — szerves appreturául is használt — huminsavas és ezzel rokon keverékekkel, mint pl. tricosan, tetraco­san, heptacosan stb. kezeljük. A romlást okozó vagy elősegítő tényezőket így ki- 50-zárva, a nyersanyagokat nemcsak felszíni raktárhelyiségekben, hanem földbe ásott vermekben is hosszú időre elraktároz hatjuk. " A védőanyagul szolgáló szén-extrakciós 55-termékeket úgy használjuk fel, hogy ezek lehetőleg forró állapotban, célszerűen a 100 C° körüli hőmérsékleten, a gyakor­latban szokásos bevonás vagy bemártás útján vékony rétegben érintkezzenek a 60-védendő élelmiszerrel. Ezáltal egyrészt az anyag felületére rárakódott s hozzá­tapadt káros baktériumok és egyéb mikro­organizmusok pusztulását tesszük lehető­vé, másrészt megkönnyítjük a védőanyag 6&. egyenletes vékonyrétegű eloszlását. A hosszú ideig eltartásra szánt élelmi­szernyersanyagok védőanyaggal való tö­kéletes bevonása és megóvása az élelmi­szeranyagra számított 3—6% védőanyag 70. használatával érhető el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom