120934. lajstromszámú szabadalom • Villamos, katódködfénykisütőlámpa
Megjelent 1939. évi július lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI # SZABADALMI BÍRÓSÁG ZpÍ&S. SZABADALMI LEÍRÁS 1'<10934. SZÁM. Vlf/h. (VII j.) OSZTÁLY. - T. 6152. ALAPSZÁM. Villamos katódködfénykisütőlámpa. Patent-Treuhand-Gesellscbaft i'ür elektrische Glühlauipen m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó G-ika. Azoknál a villamos katódködfénykisütőlámpáknál, amelyeknek a katód nagyságához viszonyítva kicsiny üvegedényük van és aminőket pl. mint jelzőlámpákat 5 szoktak használni, sok esetben már rövid égési időtartam után is az edény falán a katód porladásával okozott, a fénykisugárzást nagy mértékben csökkentő sötét lecsapódás keletkezik, különösen akkor, 10 ha a katóda a felületegységre számított nagy fénysugárzás létesítése végett erősen van megterhelve és a szomszédos edényfalhoz, rendszerint az edény felső részéhez közel van elrendezve. Az edény falán 15 jelentkező káros, sötétszínű lecsapódás messzemenően megszüntethető, ha a találmány értelmében a katóda és az edény fala között feszültségre nem kapcsolt fémhálót alkalmazunk, amelynek drótjai 20 elég vékonyak és szemei elég nagyok ahhoz, hogy a katóda fénykisugárzását gyakorlatilag ne gátoljak. Annak az oka, hogy a katóda és az edény fala között elrendezett fémháló hatása következté-25 ben az edény falán lényegesen kevésbé könnyen keletkezik fényt elnyelő sötét lecsapódás, mintha hálót nem alkalmazunk, valószínűleg abban van, hogy a háló a lámpa üzemében elektrosztatiku-30 san feltöltődik és így képes arra, hogy elporlasztott katódrészecskéket, azok villamos töltésének előjele szerint, vagy a katóda felé torlassza vissza, vagy pedig felületén fogvatartsa és így meggátolja 35 azt, hogy ezek a részecskék az edény falát elérjék. i.n.i.i.i ! í ;i r;i í ü : ;i i i ; A rajz a találmány szerint felépített villamos katódkisütőcsőnek egy példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra hosszmetszetben és részben oldalnézetben, a 2. ábra felülnézetben a találmány szerinti lámpa egyik kiviteli alakját, a 3. és 4. ábrák pedig egy másik kiviteli alakot két különböző metszetben mutatnak. Az elsősorban egyenáramú üzemre alkalmas, az 1. és 2. ábrákban feltüntetett lámpa önmagában ismert módon nemesgázzal töltött (1) üvegedényből, (2) alj- 50 zatból és (3) lábcsőből van, melynek összepréselt (4) helyén vannak a lemezalakú (7) katóda és az azt körülvevő, gyűrűalakú (8) anóda (5) és (6) áramhozzávezetései légmentesen beforrasztva. 55 Az (5) áramhozzávezető drótot (9) szigetelőcső veszi körül, melynek célja, hogy az (5) áramhozzávezető dróton katódködfény ne keletkezhessék és így e drót elporlódását ne okozhassa. Hogy a kató- 60 dának a felületegységre eső fényessége minél nagyobb legyen, a (7) katódának az aljzat felé fordított hátsó oldalát — amint azt feltüntettük •— még (10) szigetelőréteggel is bevonhatjuk, amely 65 szigetelőréteg pl. zománcréteg lehet. A (7) katóda és az edény (11) fejrésze között vékony drótból készült (12) háló van, amely a gáztöltet nyomásának és fajtájának megfelelően a katódával párhuzamo- 70 san és a katódától, valamint az anódátó] oly távolságban van elrendezve, hogy a I: Í kiLikürül' !.l"i !!.'!A!.!liÍlfi !1
