120863. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sínérintkező készülék

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÍIY1 WB|lr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120863. SZÁM. V/a/3. OSZTÁLY. — V. 3645. ALAPSZÁM. Vasúti sinérintkező készülék. Vereinigte Eisenbahn-Signal werke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1937. évi július hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 29-ike. A találmány olyan vasúti sínérintkező, mely a sín áthajlásakor működik és amely­nek lényeges része oly nyomás alatt álló tér, mely folyadékokkal töltött csőrend-5 szerrel áll összeköttetésben, amely csövek­ben a nyomás alatt álló tér térfogatának csökkenéseikor a folyadékoszlop emelkedik és ezzel villamos áramkört zár. Ilyen rendszerű sínérintkezők ismeretesek. E sín-10 érintkezőiknél a nyomás alatt álló teret mint lapos, üreges testet is kiképezték és azt a síntálp alatt helyezték el, úgyhogy ebben a térben a kívánt térfogatváltozáis bekövetkezik, ha a fölötte lévő sínen 15 jármű halad el. A nyomás alatt álló tér térfogatcsökker nése, mely az érintkezés létrehozása szem­pontjából fontos szerepet játszik, neveze­tesen a térfogatcsökkenés időtartama függ 20 a sín terheléséneik időtartamától és gyor­san haladó járművek esetén csak igein rövid ideig tart. Mivel pedig a csőrend­szerben lévő folyadék szükségképen tehe­tetlen, ily gyors térfogatváltozások esetén 25 a folyadék azokat nem követheti olymér­tékben, hogy a kellő villamos vezetői érint­kezés létrejöhessen. Ezt a hátrányt a találmány értelmében azzal szüntetjük meg, hogy a folyadékot R0 nem levegő összenyomásával hozzuk moz­gásba, hanem azzal a nyomáscsökkenés^ sel, amely az összenyomott levegő kiter­jedésekor bekövetkezik, miután már a jármű a nyomás alatt álló tér fölött el-35 haladt. - A találmányt a csatolt rajz kapcsán magyarázzuk. A rajzban feltüntetett érintkező készü­léknek két lényeges alkatrésze van, melyek közül az egyik az (1) edény, melynek 40 belsejében van az a tér, melyben nyomás­változásokat kell létesíteni. Ebben a térben van elrendezve a (2) érintkezőbetét. A fel­vett példában ezt a (2) érintkeizőbetétet úgy képeztük ki, hogy abban két (5) és 45 (6) furat van, melyek egymással a kereszt­irányú (7) furat útján közlekiedmetk. Az (5) és (6) furatokat a rajzból kivehető mértékben folyadék, pl. higany tölti ki. A közlekedő edényeik törvénye alapján a 50 két higanyoszlop felszíne azonos magas­ságban van, mert mindkét higanyfeilszín a küllég behatása alatt áll, mégpedig a (9) furaton át, mely a (10) fedélben van, ille­tőleg a levegőt csak kis mértékben átbo- 55 csátó (11) tárcsa útján, mely mint tö­mítés van a (10) fedél és az (1) edény között elrendezve. Ha a sínen jármű halad el, akkor a sín áthajlik és ezzel összenyomva az (1) 60 edényt, az abban lévő üreg térfogatát csök­kenti. Az üregben a felvett példában le­vegő van, ameily a térfogatcsökkenés mér­tékében a sín alatti térből kiszorul és a (4) szelepen át, melyet mint visszacsapó szelepeit képeztünk ki, a készülékből eltá- 65 vozik. Amint a jármű a sín fölött elhaladt, az (1) edény felveszi eredeti alakját, (3) belsejének térfogata tehát ismét megnő és mivel a (4) visszacsapó szelepen át el­vezetett levegő e szelepen át már nem 70 térhet vissza, a (11) betétein pedig csak lassan szivároghat keresztül, a (3) térbein depresszió keletkezik, mely természetesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom