120835. lajstromszámú szabadalom • Szájterpesztő készülék, kiváltképpen lovak számára

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120835. SZÁM. X/e. OSZTÁLY. — K. 13848. ALAPSZÁM. Száj terpesztőkészülék, kiváltkép lovak számára. Kotász György Lajos kovácssegéd., Budapest. A bejelentés napja 1937. évi március hó 11-ike. A találmány szájterpesztőkészülék, kiváltképen lovak számára és a ta­lálmányt az jellemzi, hogy az egyik fogsorra illeszthető vályút hordó ha-S ránttaitóval és egy-egy vezetéket hordó két száiral kialakított, a vályúval szem­beni harántoldalán fogantyút alkotó tá­masztókengyele, az e támasztókengyel vezetékeiben elcsúsztathatóan ágyazott 10 és a másik fogsorra illeszthető vályút hordó haránttartóval kialakított ellen­kengyele, továbbá a támasztókengyelen elforgathatóan ágyazott, elforgatásakor az ellenkengyelt vezetékeiben kényszere-15 sen elcsúszatató és a támesztókengyelbe csappantható, oldható rögzítcszervekkel ellátott, ugyancsak fogantyút alkotó haj­tókengyele van. A találmány előnye, hogy egyszerű felépítésű, könnyen kezel-20 hető és emellett biztos működésű száj­terpesztőkészüléket kapunk. A találmány előnyös foganatosítása szerint az ellenkengyel szárai fogasrudak­nak, a hajtókengyel szárainak a forgás-25 csapot övező agyrészei pedig e fogas­rudakkal kapcsolódó fogaskerekeknek vannak kialakítva. A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. Az 30 1. ábra az új készülék részben metszett oldalnézete, mely a készülék alkatrészeit a szájba való helyezés előtti helyzetük­ben mutatja. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, 85 amelyen azonban az alkatrészek a száj szétterpesztésének megfelelő helyzetük­ben láthatók. A 3. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet. A találmány szerinti készülék lényegi­leg három kengyelből, mégpedig az (a) 4(> támasztókengyeiböl, a (b) ellenkengyel­ből és az (f) hajtókengyelből áll. Az (a) támasztókengyel az egyik fog­sorra illeszthető (a4 ) vályút hordó haránt­tartóval és egy-egy (a^ kényszervezetéket 45-hordó szárakkal van kialakítva, az (a4 ) vályúval szembeni harántoldala pedig (a5 ) fogantyút alkot. Az (a) támasztó­kengyel mindegyik szárának egy-egy (a2 ) nyúlványa van és e nyúlványokon egy- 50-egy (a3 ) fogazás van kialakítva. Az (a2 ) nyúlványokba erősített (d) csapok körül forgatható el az (1) hajtókengyel, mely­nek (fa ) haránttartója ugyancsak fogan­tyút alkot és melynek száraira egy-egy 55-(h) rugó ellenében elcsúsztathatóan egy­egy (hi) rögzítőkilincs van ágyazva, melyek az (a) támasztókengyel szárai­nak (a2 ) nyúlványain kialakított, már említett (a3 ) fogazásokkal működnek 60-együtt. Az (a) támasztókengyel már említett (ax ) vezetőkeiben elcsúsztatható a (b) ellenkergyel, melyrek haránttartója szin­tén a fogsorra illeszthető (b2 ) vályúval van kialakítva. A (b) ellenkengyel szárain (bi) fogazás van és az ekként létesülő fogasrudak az (f) hajtókengyel szárainak a (d) forgáscsapot övező agyrészein ki­alakított (f2 ) fogaskerekekkel kapcsolód- 70^ nak. A két (hj) rögzítőkilincset egymással fogantyút alkotó, az (f) hajtókengyelnek ugyancsak fogantyút alkotó (fj) haránt­tartója mellett elhelyezkedő (g) haránt- 75-tartó teszi össze, ami lehetővé teszi, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom