120816. lajstromszámú szabadalom • Berendezés filmek letapintására

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120816. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — F. 8267. ALAPSZÁM. Berendezés filmek letapintására. Fernseh Akt.-Ges. cég, Berlin-Zehlendorf-foan. A bejelentés napja 1938. évi január hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi január hó 18-ika. A találmány berendezés egyenletesen mozgatott film képeinek többszöri teljes vagy részleges letapintására. Ilyen letai­pintáisra pl. sorközötti kép-szétbontásnál 5 van szükség. A találmány másik alkalma­zási lehetősége akkor forog fenn, ha a vib­rálás csökkentésére fi vevőn minden képeit kétszer teljesein reprodukálunk. Ismeretes, hogy a kész mozgófényképéi-10 szeiti filmek rendszerint bizonyos zsugoro­dást mutatnak, vagyis meghatározott számú képet tartalmazó képsáv a szabványostól eltérő, mégpedig rendszerint túl kis hosz­szúságú. Ennek következtében minden lft egyes kép magassága is jlyen arányban kisebb a rendesnél. Közönséges letapintás­nál ez nem hátrányos, minthogy másodper­cenként a film zsugorodásától függetlenül mindemkor azonos számú kép megy át a 20 képablakon. A hajtómű olyan kialakítású, hogy nem a filmszalag tényleges sebessége, hanem a másodpercenként átengedtett ke­pék száma marad állainJdó. Emellett a szét­bontási tényezőt a sor irányára merői ege -25 sen mindenkor a filmmozgás létesíti, a sor szétbontást pedig lyukasztott körtárcsa vagy elektronsugár eltérítése létesíti (Ar­denne-féle filmletapintás, Zworykín és Famsworth-féle szétbontó csövek). 80 Mások a viszonyok, ha minden egyes képet többszöröisen tapintunk le. Ebben az esetiben a filmet rendes körülmények között egyenletesen mozgatjuk a képab­lakon keresztül és a sorirányra merőleges 35 szétbontási tényezőt pl. részben a film­mozgás, másrészit spirális lyuksor mozgása, vagy pedig Braun-féle cső vagy képfogó­cső elektronnyalábjának a sorirányra merő­leges eltérítése létesíti. Ilyen eljárást ír le pl. a 455.146 sz. angol szabadalom. Ek- 40 kor mindkét mozgást pontosan egymásra kell hangolni. Ennek azonban az az elő­feltétele, hogy a film képe a szétbontási síkban mindenkor pontosan az előírt nagy­ságú legyen. Ennek magyarázatára való 45-a következő példa. A szabványok szerint mozgófényképészeti filmeknél legfeljebb lo/o zsugorodás a megengedett. Ha 375 so­ros mehanikai fel bontást létesítünk, ak­kor ez azt jelenti, hogy a kép olyan érték- 50-kel alacsonyabb a rendesnél, amely a ren­des kép 3.75 soráig terjedhet. A lyukasztott tárcsa természetesen ehez, a rendes képhez vain szerkesztve. A minden második leta­piintáskor kapott képnek a megelőzőt fed- 55 inie kell. Ez az: eset azonban csak akkor forog fenn, ha a kép pontosan az előírt magasságú. Ha azonban a kép 3.75 sorral alacsonyabb a rendesnél, akkor a második letapintás a megelőizőhö'z képest ugyan- 60-ennyi sorral eltolt képet ad. Ennek követ­keztében a két kép egymásrakerülésénél teljesen elmosódott kép adódik és az elmé­letileg meglévő szétbontási finomságot tár volról sem használjuk ki. 65-A sorközötiti szétbontás másik eljárása, amelynél a filmet egyenletesen (toljjuk előre, abból áll, hogy minden egyes képet opti­kailag több előnyösen egymáshoz viszo­nyítva fél képmagassággal eltolt képre 70-osztjiuk fel, amelyek közül, mindenkor az egyiket reprodukáljuk képfogócső fotóka­tódáj;ára, ,a másikat pedig ernyőzzük. En­iiél az eljárásnál sem fedik egymást kellő­képpen a részképek zsugorodott film ese- 75-tén, hanem elmosódott képek keletkezneik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom