120797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet parázsló égés közben oxigént leadó patronok gyujtására
Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130797. SZÁM. XVIII/b. OSZTÁLY. — A. 4262. ALAPSZÁM. Eljárás és szerkezet parázsló égés közben oxigént leadó patronok gyújtására. Auergesellsehaft Aktiengesellschaft cég-, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 18-ika. A találmány eljárás és szerkezet parázsló égés közben oxigént leadó oly patronok gyújtására, amelyeknél a parázsolás közben oxigént fejlesztő készítmény 5 oly köpenyben van elrendezve, melynek belső fenékrészén nyujtóanyag, például csappantyú van, melyet mehanikus behatással gyujtunk. Az olyan vegyszerek esetében, amelyek a légzéshez szükséges 10 oxigént parázsló égés közben adják le az oxigén fejlesztését az e célra aJ kaim ázott vegyszert tartalmazó patronban gyújtással kell megindítani. Ezért az oxigén leadására való vegysziereket tartalmazó pat-15 ronokat csappantyúval, illetőleg gyutacscsal látják el, amelyeket vagy villamos úton hevítéssel, vagy mehanikus úton ütéssel gyújtanak meg. A mehanikus úton, ütéssel gyújtott patronoknál a gyújtáshoz 20 oly csappantyút alkalmaznak, amely a patron belsejében, annak feneke alatt van elrendezve. A gyutacsnak ütéssel való gyújtása végett azonban a patron fenekét bizonyos mértékben deformálni kell. Mi-25 vei a patron köpenyét szilárd anyagból kell készíteni, hogy a gázfejlődés közben fellépő nyomást állja, aránylag erős ütéssel kell dolgoznunk, hogy a gyújtás bekövetkezzék. Ennek meg volt az a lényeges 30 előnye, hogy a patron kisebb ütésekkel szemben, aminők azt például szállítás közben érhetik, érzéketlen volt. A biztonság érdekében tehát a gyújtással szembeni érzékenység fokozása nem volt tanácsos. Vi-35 szont e körülményekből kifolyóan szükségessé vált aránylag nagy és nehéz ütőszerkezetek alkalmazása, mert a patron fenekének deformálásához tekintélyes erőre és tömegre volt szükség, hogy a csappantyút felrobbantsák. Az eddig ismert patronoknál, mint gyújtószerkezetet vagy ütőszeggel ellátott gombot alkalmaztak, amelyre kézzel mértek ütést, vagy ütőcsapokat, vagy kalapácshoz hasonló készülékeket használtak, amelyeket rugóerővel 45-működtettek. Az utóbbi szerkezetek agyakorlatban előnyösehbek, mert ezek állandó nagyságú ütőerővel dolgoznak, míg kézzel való felütéskor a gyújtás nem mindig sikerül. 50-Az eddig használatos, rugóerővel működtetett ütőszerkezetek, a gyújtáshoz; szükséges nagy ütőerő létesítése végett aránylag nagyok és nehezek és előállításuk is költséges. Hordozható légzőkészülékeknél e 55 szerkezetek a készülék méreteinek és súlyának nem kívánatos növelését okozták és azokat lényegesen megdrágították. A találmány szerinti megoldás a patron meggyújtására új módot ad, és lehetővé 60-teszi nagy üzembiztonságú, emellett kicsiny, könnyű és olcsó ütőszerkezet alkalmazását. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy az oxigént leadó patronban levő gyutacsot lőhatással 65 robbantjuk fel. Az eljárás foganatosítására alkalmas szerkezet felépítése a következő. Az oxigént leadó patron külső köpenyének a gyutaccsal szemben fekvői helyén rövid csövecskét erősítünk meg, melynek hátsó nyitott végébe lövedékpatront, célszerűen Teschingpatront helyezünk. Kicsiny és egyszerű ütőszeggel nem közvetlenül az oxigént leadó patront, hanem a kis lövedékpatront ütjük meg. A Teschingpatron megütésekor az elsül és a golyó az