120789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás motor-hajtóanyagok, különösen Diesel-hajtóanyagok előállítására

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120789. SZÁM. Il/a. (xi/b.) OSZTÁLY. — U. 1011. ALAPSZÁM. Eljárás motor-hajtóanyagok, különösen Diesel-hajtóanyagok előállítására. Uhde Friedrich mérnök, Dortmund, és Pfirrmann Theodor Wilhelm vegyész, Castrop-Rauxel (Németország:). Pótszabadalom a 118152. lajstromszámú (U 998. alapszámú) törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1937. évi július hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó23-ika. A törzsszabadalom eljárást ismertet Diesel-hajtóanyagok előálJjtására; ezzel az eljárással kőszén, barnaszén, szénkivonat, primer bitumen és más effélék hidirálásá-5 val kapott hidrogénszegény olajokat javí­tunk meg". A hidrogénben szegény olajok magukban véve Diesel-hajtóanyagként közvetlenül nem alkalmasak, mert több­nyire nem megfelelő gyulékonyságúak. 10 Hidrogénben dús olajok hozzáadásával a hidrogénben szegény olajok tulajdonságait annyira megjavítjuk, hogy a legkülönbö­zőbb Diesel-hajtóanyagfajtákat tudjuk elő­állítani. 15—20% és több hidrogéndús olaj 15 hozzáadását kielégítőnek találtuk, ahol is az előállított termékek gyulékónyságuk te­kintetében a különböző célokra használt közönséges Diesel-olajokkal egyenérté­kűek. 20 Mindig kívánatos lesz az,, hogy hidrogén­dús olajok hozzáelegyítésekor az igen ér­tékes és drága hidrogéndús olaj mennyi­ségét minél kisebb értéken tartsuk. Az új találmány lehetővé teszi a hidrogéndús 25 olajok mennyiségének csökkentését és jgy a hidrogéndús olaj oxigénnel végzett, meg­felelő hőkezelése útján a hajtóanyagkeve­rék olcsóbbátételét. Ezt a kezelést oxigén­nek vagy oxigént tartalmazó vagy lehasító 30 gázoknak vagy vegyületeknek jelenlétében végezzük. Az oxigénkezelés mindig a ke­zelendő hidrogénben szegény olaj jelle­géhez igazodlhatik; a kezelést rendszerint fokozott hőmérsékleten és előnyösen fo-35 kozott nyomáson is foganatosítjuk. Az oxi­génes gázokat az olajon átvezethetjük, vagy pedig az olajat az oxigénés gázokkal to­ronyszerű reakcióedényben valamely töl­tetre permetezhetjük. Lehet továbbá az elpárologtatott olajat is az oxigéntartalmú 40-gázokkal összehozni. Az oxigén mennyi­sége. az olajéhoz képest tág határok között változik, úgyhogy magasabb hőfokon ke­vés, alacsonyabb hőfokon azonban több oxigént használunk. A hidrogénben s ze- 45 gény olajok előkezelését általában 150— 350 C° hőmérsékleteken végezzük; rend­szerint fokozott nyomást alkalmazunk, de pl. a gázfázisban dolgozva légköri nyomás is megfelel. 50' Oxigénforrásként oxigént, oxigénben dú­sított levegőt vagy közönséges levegőt al­kalmazunk, melyet esetleg még magából az eljárásból oxigénben szegény gázokkal hígíthatunk. Oxigént átvivő kontaktanya- Sá­gokat, így mangán,, réz, van ád,ram, króm, molibdén, stb. vegyületeit magukban., vagy pedig egymással vagy egyéb anyagokkal, pl. hordozóikkal, stb. keverve alkalimazl­liatunk. A kontaktanyagokat a reakciótér- 60 ben helytállóan rendezhetjük el,, vagy pe­dig azokat az olajban szuszpendáljuk. Olajban oldható kontaktanyagokat, így oxalátokat,, bórátokat, oleátokat, rezináto­kat, pl. mangáilborátot, ólomoLeátot és más 65 efféléket ;is előnyösen használhatunk. A találmány nem szorítkozik a szilárd égési anyagokból hidrálással előállítható szénhidrogénolajokra,, hanem azt termé­szetszerűleg egyéb rosszul gyulladó olajok- 70-hoz, így kátrányolajhoz,, alacsony hőfokú kokszolással kapott kátrányból ledesztillált

Next

/
Oldalképek
Tartalom